
Az alkotó hagyományokon alapuló, egyedi tervezésű és színállású mintái is megjelennek a Sepsiszentgyörgyön kiállítandó fotókon
Fotó: Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy
Húsvétra hangoló kiállítást és koncertet szerveznek március 28-án, nagycsütörtökön 18 órától Sepsiszentgyörgyön az evangélikus templomban – közölték a szervezők.
2024. március 26., 17:412024. március 26., 17:41
A nagycsütörtöki rendezvényt a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy, a Civilis Egyesület, a Sepsiszentgyörgyi Evangélikus-Lutheránus Egyházközség, valamint a Hagyományok Háza Alapítvány szervzi. Zelenák József esperes bevezető imádsága után a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódó, „Keresztet vetek a fődgyire!” című fotókiállítás Szebeni Zsuzsanna, a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy vezetője nyitja meg. A bemutatott fotók Csíkszentmihályi Márton, Dusa Gábor, Fehér Vilmos, Nagy Botond, Gombosi Beatrix hivatásos magyarországi fotósok alkotásai.
Amint a szervezők közleménye részletezi, a tojásírás leginkább Közép-Kelet Európában elterjedt technika, és ez tekinthető a legnépszerűbbnek a 19-20. században a Kárpát-medencében is, a berzselés, karcolás, patkolás, drótozás, szalmarátétes díszítések mellett. A „tojásírás bölcsőjeként” emlegetett Gyimesek a kiemelt témája a fotókiállításnak. Az itt fellelhető tojásminták páratlan gazdagsága rendkívüli változatosságot mutat, és kultúránk archaikus rétegére világít rá. A legtöbb minta az osztókörök megrajzolásával kezdődik, ahogy a gyimesi asszonyok mondják: „Keresztet vetek a fődgyire!”
Az alkotó hagyományokon alapuló, egyedi tervezésű és színállású mintái is megjelennek a fotókon. A különböző növényi festékek használata a tojáshéjon különösen izgalmas terület. Sok-sok kísérletezés eredménye az itt bemutatott gazdag színpaletta. Egy különleges, szórványos adatokból ismert gyimesi csángó folklór hagyomány kutatási fázisai is megjelennek a kiállításon: Az összeszáradt, főtt tojásbelső megmunkálása, a „borostyánná” kövült fehérjéből szerelmi ajándék, jegygyűrű és egyéb ékszerek készítése. A falakon húsvéti rítusokat bemutató fotók is megjelennek, úgy mint például a csíkszentkirályi locsolkodás és az oltszakadáti kakaslövés.
Jókainé Gombosi Beatrix népi iparművész a Pest vármegyei Tahitótfaluban él, közel két évtizede vesz részt a népművészeti mozgalom életében. Etnográfus és művészettörténész, a népművészet iránti elköteleződését erősítette a gyakorlati kézművesség.
Elsőként a tojásírás területén szerzett érdemeket, népi iparművész és a Népművészet Ifjú Mestere címet. Ma már zsűritagként vesz részt a népi iparművészeti tárgyak minősítésében, külső munkatársként a Hagyományok Háza szakoktatója.
„Ég és föld” címmel nagycsütörtöki koncertet is tartanak. A kiállításmegnyitót követi a Hagyományok Háza Alapítvány sepsiszentgyörgyi kirendeltségének szervezésében megvalósuló koncert, melyen a helyi Pro Musica kamarakórus hozza majd az „égi zenét”, a szakrális, nagyheti kompozíciókat, István Ildikó népdalénekes és barátai pedig a földhöz ragaszkodást testesítik meg a népzene által.
és zeneileg is igazi csemegének ígérkeznek. A katarzist, a felszabadulást pedig mindannyiunknak a húsvét hozhatja el” – fogalmazta meg ajánlójában az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány”.

A húsvétot a nyugati kereszténységgel ünneplő romániai diákoknak március 29. és április 2. között nem kell részt venniük a tanórákon – derül ki az oktatási minisztériumnak a tanfelügyelőségekhez eljuttatott körleveléből.

Áldozat és megdicsőülés – A húsvéti ünnepkör népzenei hangjai címmel tartanak fiataloknak szóló, nevelő hangversenyt Marosvásárhelyen az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány szervezésében.
A Te szavadra a címe a Verbum Egyesület kiadásábanfrissen megjelent kötetnek, amely Gagyi Katinka erdélyi papokkal, szerzetesekkel, szerzetesnőkkel készített interjúit sorakoztatja fel.
Az 1806 és 1948 közötti időszak aradi színlapjait kutatta és rendszerezte, majd szerkesztette kötetbe a Kiskunfélegyházán élő, aradi származású Piroska házaspár, amely korábban az aradi magyar színjátszás 130 éves történetéről is könyvet írt.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
szóljon hozzá!