Kovács Zsolt , a szabadulószoba ötletgazdája
Fotó: Princz Csaba
Szabadulószobába várja közönségét csütörtöktől a Szatmár Megyei Múzeum: játékos módon, autentikus, korabeli tárgyak segítségével ismertetik meg a fiatalokat a kommunizmus korszakával. A Szatmár megyei az első romániai közgyűjtemény, amelyben szabadulószobát létesítenek, az egykori kommunista főtitkár szobájából kell majd kimenekülni. Kovács Zsolt ötletgazda, az intézmény közönségkapcsolatokért felelős munkatársa beszélt lapunknak a kulisszatitkokról.
2021. július 14., 13:392021. július 14., 13:39
Különleges, interaktív módon ismerheti meg a Szatmár Megyei Múzeum közönsége a kommunizmus időszakának hétköznapjait annak a szabadulószobának köszönhetően, amely csütörtöktől várja a közönséget. Kovács Zsolt, a kezdeményezés ötletgazdája, az intézmény közönségkapcsolatokért felelős munkatársa a Krónikának elmondta, a Szatmár megyei az első romániai múzeum, amelyben szabadulószobát létesítenek: az egykori kommunista főtitkár szobájából kell majd kimenekülni. Olyan világszerte népszerű játékról van szó, melyben a résztvevőknek meghatározott időn belül logikai vagy ügyességi feladatok segítségével kell kijutni egy szobából vagy szobarendszerből.
Az állandó kiállítás a kommunizmus hétköznapjait mutatja be, a tárgyak, a tévé, a zene is segít visszacsöppenni Ceaușescu Romániájába. Erre a tematikára fűzték fel a történészekkel azt a valós szatmári történetet, amellyel az érdeklődők a múzeum alagsorában találkozhatnak. Az ötletgazda azt mondta, azért létesítették a szabadulószobát, mert a fiatal közönséget egyébként nehéz becsalogatni a múzeumokba.
„A Szatmár Megyei Múzeum és egy magán szabadulószoba között az a különbség, hogy nálunk minden tárgy autentikus, korabeli, a történet pedig teljesen valósághű.
– mondta Kovács Zsolt. Uglár József neve több szempontból is jelentős a város életében. Szatmárnémetiben, amikor az 1970-es árvíz volt, ő fejlesztette ki azt a gátrendszert, ami jelenleg is védi a várost. A szatmárnémeti Új főtér, a Közigazgatási Palota, a Kultúrház és az új főtéri tömbházlakások felépítése is neki köszönhető. Uglár József nagyon szerette a sportot is. Amíg Szatmár megye főtitkára volt, a helyi sport nagy lendülettel fejlődött. Felújíttatta a stadiont, részt vett az összes labdarúgó mérkőzésen, Csipler Sándort, a szatmári vívóiskola alapítóját is támogatta. Az 1989-es rendszerváltás után Uglár József visszaköltözött Nagybányára, 2006-ban hunyt el.
A csapatoknak hatvan perc áll rendelkezésükre kijutni a szobából
Fotó: Princz Csaba
Az újonnan nyíló szabadulószobáról Kovács Zsolt azt is elárulta, a játékosoknak fontos tudniuk: ameddig a főtitkár „visszajön az ebédszünetről”, ahol a Szekuritáté tagjaival egy csésze importkávét fogyaszt el,
Eddig közel húsz csapat, a múzeum alkalmazottai és sajtósok próbálták ki magukat a szórakoztató műfajban, amelyet infotainmentnek (information entertainment, vagyis szórakoztató módon átadni az információt) neveznek. „Magyarországon több múzeumban is jártam, ahol az alapkiállításhoz illeszkedve készítettek szabadulószobát:
– mondta Kovács Zsolt. Hozzátette, amennyiben a mostani szabadulószoba népszerű lesz, akkor egy másik tematikájúval is fognak készülni. Azok, akik megismerkednének Uglár József titkaival és a kommunizmus időszakával, szerdától foglalhatnak jegyet a szabadulószobába a History Escape Room Facebook-oldalon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pataki Adorján operaénekes, Borsodi L. László költő, kritikus, Egri István képzőművész, restaurátor és Szenkovics Enikő műfordító kapta meg az idén az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat.
Máramarosszigeten a közösségért munkálkodók kaptak elismerést a magyar kultúra napján – jelentette be csütörtökön az RMDSZ Máramaros megyei szervezete.
Laczkó Vass Róbertet, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművészét nemcsak a színház és a Kolozsvári Magyar Opera színpadáról ismerheti a kultúrafogyasztó erdélyi közönség: a zene, az irodalom és a fotóművészet terén is jeleskedik.
A nagymúltú aradi Kölcsey Egyesület több mint húsz éve alapította a kitüntetést. A Magyar Kultúra Napja idei programját január 26-án, hétfőn tartják Aradon, a díjátadó után a békéscsabai Jókai Színház előadását láthatják az érdeklődők.
Ütő Gusztáv képzőművész, akcióművész, egyetemi tanár és Vinczeffy László képzőművész, képrestaurátor kapja idén a Háromszék kultúrájáért díjat, melyet január 22-én, a magyar kultúra napján adnak át Sepsiszentgyörgyön.
A magyar kultúra napja alkalmából a bukaresti Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ idén is gazdag programsorozattal várja az érdeklődőket. A rendezvények célja, hogy erősítsék a magyar–román kulturális párbeszédet.
Az előbemutató után a nagyközönség is láthatja a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház legújabb produkcióját: Örkény István Tóték című darabját Horváth Hunor vitte színre.
Krasznahorkai László, Gyula városának első Nobel-díjas írója egy különleges ajándékkal gazdagította a magyarországi történelmi fürdővárost: Nobel-díjának egy hiteles másolatát adományozta szülővárosának.
Kortárs költők részvételével tartott panelbeszélgetéssel, koncerttel ünneplik a magyar kultúra napját január 24-én, szombaton Erdélyben, a gyalui várkastélyban – tájékoztatta az MTI-t a rendezvény szervezője, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
A budapesti Nemzeti Színház és a Kolozsvári Állami Magyar Színház közös nyilatkozatot bocsátott ki az előadásról, amelyet Tompa Gábor, a kincses városi teátrum igazgatója állít színpadra a magyar fővárosban, ám a bemutató elmaradt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!