Kovács Zsolt , a szabadulószoba ötletgazdája
Fotó: Princz Csaba
Szabadulószobába várja közönségét csütörtöktől a Szatmár Megyei Múzeum: játékos módon, autentikus, korabeli tárgyak segítségével ismertetik meg a fiatalokat a kommunizmus korszakával. A Szatmár megyei az első romániai közgyűjtemény, amelyben szabadulószobát létesítenek, az egykori kommunista főtitkár szobájából kell majd kimenekülni. Kovács Zsolt ötletgazda, az intézmény közönségkapcsolatokért felelős munkatársa beszélt lapunknak a kulisszatitkokról.
2021. július 14., 13:392021. július 14., 13:39
Különleges, interaktív módon ismerheti meg a Szatmár Megyei Múzeum közönsége a kommunizmus időszakának hétköznapjait annak a szabadulószobának köszönhetően, amely csütörtöktől várja a közönséget. Kovács Zsolt, a kezdeményezés ötletgazdája, az intézmény közönségkapcsolatokért felelős munkatársa a Krónikának elmondta, a Szatmár megyei az első romániai múzeum, amelyben szabadulószobát létesítenek: az egykori kommunista főtitkár szobájából kell majd kimenekülni. Olyan világszerte népszerű játékról van szó, melyben a résztvevőknek meghatározott időn belül logikai vagy ügyességi feladatok segítségével kell kijutni egy szobából vagy szobarendszerből.
Az állandó kiállítás a kommunizmus hétköznapjait mutatja be, a tárgyak, a tévé, a zene is segít visszacsöppenni Ceaușescu Romániájába. Erre a tematikára fűzték fel a történészekkel azt a valós szatmári történetet, amellyel az érdeklődők a múzeum alagsorában találkozhatnak. Az ötletgazda azt mondta, azért létesítették a szabadulószobát, mert a fiatal közönséget egyébként nehéz becsalogatni a múzeumokba.
„A Szatmár Megyei Múzeum és egy magán szabadulószoba között az a különbség, hogy nálunk minden tárgy autentikus, korabeli, a történet pedig teljesen valósághű.
– mondta Kovács Zsolt. Uglár József neve több szempontból is jelentős a város életében. Szatmárnémetiben, amikor az 1970-es árvíz volt, ő fejlesztette ki azt a gátrendszert, ami jelenleg is védi a várost. A szatmárnémeti Új főtér, a Közigazgatási Palota, a Kultúrház és az új főtéri tömbházlakások felépítése is neki köszönhető. Uglár József nagyon szerette a sportot is. Amíg Szatmár megye főtitkára volt, a helyi sport nagy lendülettel fejlődött. Felújíttatta a stadiont, részt vett az összes labdarúgó mérkőzésen, Csipler Sándort, a szatmári vívóiskola alapítóját is támogatta. Az 1989-es rendszerváltás után Uglár József visszaköltözött Nagybányára, 2006-ban hunyt el.
A csapatoknak hatvan perc áll rendelkezésükre kijutni a szobából
Fotó: Princz Csaba
Az újonnan nyíló szabadulószobáról Kovács Zsolt azt is elárulta, a játékosoknak fontos tudniuk: ameddig a főtitkár „visszajön az ebédszünetről”, ahol a Szekuritáté tagjaival egy csésze importkávét fogyaszt el,
Eddig közel húsz csapat, a múzeum alkalmazottai és sajtósok próbálták ki magukat a szórakoztató műfajban, amelyet infotainmentnek (information entertainment, vagyis szórakoztató módon átadni az információt) neveznek. „Magyarországon több múzeumban is jártam, ahol az alapkiállításhoz illeszkedve készítettek szabadulószobát:
– mondta Kovács Zsolt. Hozzátette, amennyiben a mostani szabadulószoba népszerű lesz, akkor egy másik tematikájúval is fognak készülni. Azok, akik megismerkednének Uglár József titkaival és a kommunizmus időszakával, szerdától foglalhatnak jegyet a szabadulószobába a History Escape Room Facebook-oldalon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!