Fotó: A szerző felvétele
2009. december 02., 09:492009. december 02., 09:49
„A rendszerváltással kapcsolatban többször feltehetjük a kérdést: vajon nem színjátékot látunk-e? – kezdte beszédét a bemutató egyik díszvendége, Németh Zsolt magyar országgyűlési képviselő, a határon túli magyarsággal foglalkozó bizottság elnöke. – Lehetséges-e, hogy az egészet a posztkommunista erők rendezték, mint egy tragikus előadást?”
A magyarországi politikus feltette a kérdést: melyik volt a színpad, és melyik a valóság: az 1989. decemberi bukás, vagy az 1990-es marosvásárhelyi fekete március? Ugyanígy fából vaskarikának tűnhetett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség későbbi kormányra kerülése is, de éppígy lehetett ez Temesvár örökségének kiteljesedése – tette hozzá.
„Az 1989-es forradalom nem elsősorban valami ellen, hanem valamiért tört ki: igazi képviseletre van szüksége a magyarságnak és Románia egész népének, nem pedig olyan díszpintyekre, akik a kommunizmus idejében is léteztek. Ha a kisebbséget kizárják az államvezetésből, a demokrácia színjátékká silányodik” – zárta beszédét Németh Zsolt.
Tolnay István, a Partiumi Keresztény Egyetem vezetőtanácsának elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar tannyelvű felsőoktatási intézmény is egyidős a rendszerváltással, hiszen épp húszéves lett idén – bár eredetileg Sulyok István Református Főiskola néven alakult.
„Úgy tekintek az itt egybegyűltekre, mint annak idején temesvári gyülekezetemre” – vallotta Tőkés László európai parlamenti képviselő. Hangsúlyozta: ő soha nem volt magányos harcos a forradalomban. A rendszerváltás a közösségi szellem diadala volt, ez volt Isten csodája – fogalmazott Tőkés.
Székelyhidi Ágoston színdarabjában ő maga nem jelenik meg, mégis központi figura. A titkosszolgálatnak jelentő, emellett pedig a külföldi újság helyi tudósítóját is információkkal segítő kocsmáros Tőkés parókiájára lát az ivó ablakából. Figyel, filmez, rögzít – legalábbis annyit, amennyi kielégíti kegyetlen szekus tisztjének igényeit, őt magát és saját informátorait viszont még nem sodorja veszélybe.
A falvak lerombolására vonatkozó végítélet pedig már megszületett: 1989. december 16-át írunk. Ám a kocsmáros nem tarthatja sokáig titokban a kettős játékot, amit űz, s amely hamarosan arra kényszeríti, hogy gyerekkori jó barátját mártsa be.
A parancsnak pedig maga és családja érdekében engedelmeskedni kell. Az előadást a nagyváradi Meleg Vilmos rendezte, a kocsmáros szerepében a debreceni Dánielfy Zsoltot láthatta a közönség, a szekus tisztet az esztergomi Horányi László, míg az újságírót az egri Szíki Károly alakította.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok