Fotó: Fehér Attila
Kívül-belül felújították a kincses város szívében található evangélikus templomot, a több mint két évig tartó munkálatok véget értek, így az elmúlt hét végén már az istenházában gyűlhettek össze a hívek. A felújításról, a kolozsvári evangélikus gyülekezeti életről Fehér Attila főtanácsos-esperes, a felújítási projekt egyházi koordinátora beszélt a Krónikának.
2021. június 17., 07:412021. június 17., 07:41
2021. június 17., 07:522021. június 17., 07:52
Több mint két évig tartó restaurálási munkálatokat követően gyönyörűen megújult külsőleg és belsőleg is a Kolozsvár főterének Kossuth Lajos utcai sarkán található evangélikus-lutheránus műemlék templom. A restaurálás kezdete óta első ízben vehettek részt a hívek vasárnap a templom terében tartott istentiszteleten, az alkalom nagyon lélekemelő volt – mondta el megkeresésünkre Fehér Attila főtanácsos-esperes, a felújítási projekt egyházi koordinátora. A 2018-ban elkezdett munkálatok 99 százalékban befejeződtek, csak az orgona hangolása van hátra, így az istentiszteletet a templomban lehetett már megtartani. „Felemelő érzés újra az istenházában találkozni, megélni a közösségi élményt” – mondta az esperes.
Fehér Attila arról is beszélt, a szeptember végi hálaadó istentiszteletre tervezik az újraszentelést, ekkor veszik ismét birtokba az orgonát és az egész templomot. Az épület alapkőletételére 1816-ban került sor, a templomot 1829-ben szentelték fel. A mostani felújításkor restaurálták a Walker cég által épített orgonát is, amely szakemberek szerint nemcsak Kolozsvár, hanem Erdély legnagyobb és legjobb pneumatikus hangversenyorgonája lesz. Fehér Attila kifejtette, a három épülettömbből álló komplexum B kategóriás műemlék, ide tartozik a templom, illetve két másik épület. Az egyik az egykori iskola, ami most tanácsteremként, gyülekezeti teremként működik és adminisztrációs irodák kapnak benne helyet, a másikban található az országos levéltár és a Reményik Sándor Galéria.
„A munkálatok összesen 6,7 millió lejes beruházásból készültek el: a templomot Európai Uniós, 5,1 millió lejes támogatásból és 1,6 millió lejes önrészből sikerült restaurálni. A templom csúcsán található buzogánytól és a villámhárítótól kezdve egészen a talapzatig minden megújult. A teljes tetőszerkezetet kicserélték, a korhadt gerendákat is, a teljes cserépállomány megújult, új pikkelyes cserép került az épület tetejére” – sorolta az esperes.
Azt is elmondta, felkerült a toronyra az óraszerkezet, az oltár, a szószék elemeit is felújították, akárcsak az oltárfestményt és a keresztelőmedencét. A Johann Gentiluomo bécsi akadémiai festő által készített oltárképet Marosvásárhelyen, Kiss Loránd műhelyében restaurálták, az 1721-es, kagylódíszes kupájú kő keresztelőmedencét Nagy Benjámin kőrestaurátor műhelyében. A karzat alatti részben gyerekeknek szánt, üvegfalakkal rendelkező kuckót alakítottak ki, ahová az édesanyák, apukák bemehetnek gyerekeikkel.
„Üvegfallal van körülvéve a gyereksarok, így a jelenlévők az istentisztelet, a templom terében lehetnek, ugyanakkor a picik szabadabban játszhatnak. Ez azért is jó, mert nemcsak istentiszteletek alkalmával, hanem koncertek vagy más kulturális rendezvények alkalmával is el lehet ide jönni kicsikkel, akiknek a hangja nem fogja megzavarni az eseményeket” – mondta Fehér Attila. Hozzátette, a kivitelezővel, a tervezőkkel és a projektmenedzser-csapattal nagyon jó volt az együttműködés a felújítás során, ezért haladt ilyen jól és szépen minden, a munkálatok határidő előtt elkészültek.
„Több mint száz évvel ezelőtt vittek el a három harangból kettőt a világháborúba, ezek helyére terveztük a két új harangot. Mivel a tavalyi az összetartozás éve volt, az egyik, a 210 kilós harang az Összetartozás nevet kapta. Azért is fontos ez az elnevezés, mert jelképezi: összetartozunk mi, keresztények, mi, magyarok és ennek jelt akartunk adni” – fogalmazott Fehér Attila. Arról is szólt, a másik harangot azért nevezték el Miatyánknak, mivel az evangélikus liturgiában a Miatyánk elmondásakor mindig megszólaltatják a harangot, ez a 37 kilogrammos a lélekharang, az imádság harangja. A két harangot tavaly október elején szentelték fel a Kolozsvári Evangélikus-Lutheránus Egyházközség udvarán, jelenleg már felszerelték őket a toronyba, szólnak vasárnaponként, így összesen három harang buzdít imára, a Szentháromságra való emlékeztetésképpen. Június 4-én, a trianoni békediktátum évfordulóján mindhárom harang szólt, az istentiszteletet jelezve is mindhárom megszólal.
Fehér Attila brassói születésű, 1996 óta él Kolozsváron, ahol 2002 óta szolgál lelkészként. Kérdésünkre arról is beszélt, hogy a kincses városbeli evangélikus egyházközség gyülekezetének jelenleg körülbelül 500 tagja van, akik túlnyomórészt magyarok, de vannak német ajkúak is. Az istentiszteletek jelenleg, amióta a felújítás folyt, magyarul zajlanak, azonban ősztől vissza fognak térni a havi egyszeri német nyelvű szertartásokhoz. Fehér Attila azt is elmondta, a belső egyházi statisztikák szerint a Romániai Evangélikus Lutheránus Egyháznak körülbelül 23 ezer tagja van, 39 anyaegyházközségben, több leány- és szórványegyházközségben.
Fehér Attila főtanácsos-esperes istentiszteleten, a frissen restaurált oltárkép előtt
Fotó: Boldizsár Beáta
A felújítási időszakban az istentiszteleteket a gyülekezeti termekben tartották, a templom terébe való visszatérés felemelő és megható volt – mondta az esperes. Úgy fogalmazott, teljesen más a szolgálatnak az „íze”, mikéntje, atmoszférája a templomban, mint a gyülekezeti teremben.
Kérdésünkre arról is beszélt, hogy a világjárvány azon időszakában, amikor online térbe szorult a gyülekezeti élet, miként élték azt meg az evangélikus hívek. „Az istentisztelet közösségét az online-térben nem tudtuk oly módon megélni, mint a templomban. Mindenki a saját otthonában imádkozott, amivel nincs is semmi baj, csak ha ezt közösségben tehetjük, akkor az imának sokkal nagyobb az ereje” – fogalmazott az esperes. Hasonlattal világította meg, mit jelent a személyes részvételű, közösségi együttlét az istentiszteleten: a fadarabokat és a száraz gallyakat külön-külön is meg tudjuk gyújtani, de ha egymásra rakjuk őket, akkor hatásosabb lesz a tűz – ugyanilyen az imádság is.
„Nagyon örvendek annak, hogy az online térben sokan próbálták tartani a kapcsolatot a híveikkel, ennek meglesz a gyümölcse: most, amikor már szabad közösségbe járni, kezd kiderülni, hogy azokat is sikerült az online istentiszteletekkel megszólítanunk, és bevonzanunk a személyes részvételű gyülekezeti életbe, akik addig nem csatlakoztak hozzánk” – fogalmazott az esperes.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Baj van a matematika oktatásával Romániában, szemléletváltásra van szükség – szögezte le Vad Zoltán nagyváradi matematika és informatika szakos tanár, amikor a PISA 2025-ös felmérésének minap közzétett, lesújtó eredményeiről faggattuk.
Egyházmegyei zarándoklat keretében adták át és áldották meg vasárnap a felújított templomot és zarándokközpontot a Bihar megyei Szentjobb településen, ahol egykor Szent István király jobbját is őrizték – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.
Bírsággal sújtotta a nagybányai önkormányzatot a közlekedési rendőrség egy, az országos helyreállítási alapból (PNRR) épített kerékpárút miatt.
Alaposan „eltájolódott” vasárnap Nagyváradon Călin Georgescu, a külföldi befolyás miatt érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő, azóta államellenes bűncselekmények miatt bíróság elé állított szélsőjobboldali jelölt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!