Egy krízistörténetet mutat be Barnás Ferenc Másik halál című tavaly a Kalligram gondozásában megjelent regénye – derült ki a kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör hétfő esti ülésén, amelynek a Márai Sándor- és a Déry Tibor-díjas magyarországi szerző volt a vendége.
2013. november 12., 18:002013. november 12., 18:00
A kötettel a szerző elnyerte az idei Aegon Művészeti Díjat. A regény főhősének – aki egyben a narrátor – életéről kiderül, hogy dolgozott húskombinátban, tanított az ELTE-n és nyugat–európai nagyvárosokban utcazenészként is tevékenykedik, a regény vége felé pedig teremőr lesz egy múzeumban.
A szerző a közönségtalálkozón – amelyen részleteket is felolvasott a könyvből – bevallotta, hogy saját tapasztalatai bőven benne vannak a kötetben. Életének egy 20 éves időszakában például minden évben öt hónapot töltött nyugat-európai nagyvárosokban, ahol utcazenéléssel kereste a kenyerét, de volt tanár is, jelenleg pedig az Ernst Múzeum teremőre, így a képzőművészettel is mindennapi kapcsolatban áll. „Ebben a regényben a főhőst többek között az is foglalkoztatja, hogy a múzeum valóságos tere és a kétdimenziós vásznakra felvitt háromdimenziós tér között milyen hasonlóságok vannak. Egy trauma után magába zárkózott ember története ez, aki arra kíváncsi, hogyan tehetne meg egy kijelentést úgy, mintha azt festené” – magyarázta a szerző.
Barnás bevallása szerint regényében az elme furcsa állapotait szerette volna modellálni, mindezt viszont úgy, hogy cselekmény is legyen a könyvben, olvasmányossá tegye a töprengésekkel teli kötetet. A főhős – aki egy ismerőse öngyilkossága után kerül krízishelyzetbe – számára a bezártság nem feltétlenül (csak) térbeli állapotot jelent, hanem „az elme saját önjáró köreibe való bezártságot” is. „Arra voltam kíváncsi, hogy mit jelent a hősöm számára az egyedüllét, illetve a kommunikáció képtelensége akár saját magával szemben is” – fogalmazott Barnás Ferenc. A kolozsvári eseményt megelőzően egyébként a szerző több székelyföldi városban is találkozott olvasóival.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!