Egy krízistörténetet mutat be Barnás Ferenc Másik halál című tavaly a Kalligram gondozásában megjelent regénye – derült ki a kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör hétfő esti ülésén, amelynek a Márai Sándor- és a Déry Tibor-díjas magyarországi szerző volt a vendége.
2013. november 12., 18:002013. november 12., 18:00
A kötettel a szerző elnyerte az idei Aegon Művészeti Díjat. A regény főhősének – aki egyben a narrátor – életéről kiderül, hogy dolgozott húskombinátban, tanított az ELTE-n és nyugat–európai nagyvárosokban utcazenészként is tevékenykedik, a regény vége felé pedig teremőr lesz egy múzeumban.
A szerző a közönségtalálkozón – amelyen részleteket is felolvasott a könyvből – bevallotta, hogy saját tapasztalatai bőven benne vannak a kötetben. Életének egy 20 éves időszakában például minden évben öt hónapot töltött nyugat-európai nagyvárosokban, ahol utcazenéléssel kereste a kenyerét, de volt tanár is, jelenleg pedig az Ernst Múzeum teremőre, így a képzőművészettel is mindennapi kapcsolatban áll. „Ebben a regényben a főhőst többek között az is foglalkoztatja, hogy a múzeum valóságos tere és a kétdimenziós vásznakra felvitt háromdimenziós tér között milyen hasonlóságok vannak. Egy trauma után magába zárkózott ember története ez, aki arra kíváncsi, hogyan tehetne meg egy kijelentést úgy, mintha azt festené” – magyarázta a szerző.
Barnás bevallása szerint regényében az elme furcsa állapotait szerette volna modellálni, mindezt viszont úgy, hogy cselekmény is legyen a könyvben, olvasmányossá tegye a töprengésekkel teli kötetet. A főhős – aki egy ismerőse öngyilkossága után kerül krízishelyzetbe – számára a bezártság nem feltétlenül (csak) térbeli állapotot jelent, hanem „az elme saját önjáró köreibe való bezártságot” is. „Arra voltam kíváncsi, hogy mit jelent a hősöm számára az egyedüllét, illetve a kommunikáció képtelensége akár saját magával szemben is” – fogalmazott Barnás Ferenc. A kolozsvári eseményt megelőzően egyébként a szerző több székelyföldi városban is találkozott olvasóival.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!