
Fotó: MTI/Czimbal Gyula
Nem költő volt, hanem jelenség és evidencia. Vitathatatlan klasszikus, már életében.
2018. június 20., 13:432018. június 20., 13:43
2018. június 20., 13:482018. június 20., 13:48
Több nemzedéknyi erdélyi gyermekolvasó mondhatta el, ha megkérdezték, ki az a kortárs költő, akivel személyesen is találkoztál?, hogy ő, Kányádi Sándor, hiszen fáradhatatlanul járta az iskolákat, óvodákat, művelődési házakat, gyűjtötte a tekinteteket és a mondatokat, többek között azt, amit egy falusi kisiskolás mondott egyszer neki, és világossá vált, hogy voltaképpen ennek jegyében írt ő korábban és utána is: „A vers az, amit mondani kell."
Szóbeliséghez való hűsége olyan költői életművet formált, amelyik megosztható egymással, akkor is, amikor annyira egyszerű mondatai vannak, mint a Két nyárfa című versnek („Én sem volnék, ha nem volnál, / ha te hozzám nem hajolnál"), és akkor is, amikor a Fekete-piros, a Halottak napja Bécsben, a Fától fáig, a Vannak vidékek bonyolultabb, bartóki szerkezetű kompozícióiban egymásnak felelgetnek.
Amikor polifón a Kányádi-vers, akkor is ott lapul a mélyén a bölcsesség pozitív, egy tömbből faragott kisugárzása. Mikor halálhírét hallva kinyitottam gyűjteményes kötetét, hogy személyes üzenetet keressek benne, a Weöres Sándorról jó ötven éve írt prózaverséhez nyílt ki a könyv, és szeme villanására emlékezve úgy érzem, ő is teljes természetességgel tudott olyan lenni, amilyennek Weörest írja meg:
„kéregre, levélre, alálibegő madártollakra írja, rajzolja jeleit, gyűjtsd össze, ha kíváncsi vagy, ha érdekel, s az a csodálatos, hogy addig bűvöl-bájol, míg kíváncsivá tesz, és szinte a kuncogását is hallhatod, amikor a varázslatból, egy közmondás vagy egy tréfa csattanójától józanodva, csak egy közönséges cserepet, levelet, tollat tartasz tenyereden: nincsenek haszontalan dolgok, emeli föl ujját, de azt is úgy, mintha egy játékos egér farkincája volna, azé az egéré, amelyik elrágja a meséket; máskor tulajdon gyermekkorod egy-egy rég kihunyt emlékét villantja eléd, az anyaméh-sötét ősködre, az emberiség embriókorára emlékező tekercseidet játssza le ördöngős magnóján; (...) mire beérnéd, bukfencet vet, madárrá változik, mire megfognád, már ott ül egy csillagon, kalapjában a madár tollával, ősi dalokat dúdolgat."

Életének 90. évében elhunyt Kányádi Sándor Kossuth-díjas költő, a nemzet művésze - tájékoztatta szerdán az MTI-t a család.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
szóljon hozzá!