2011. június 14., 08:552011. június 14., 08:55
A tárlaton a művész életművének egy részét: öt installációt és öt performanszának fotódokumentumait állították ki. Amint arról korábban már beszámoltunk, az Árkosi Művelődési Központ és Baász Szigeti Pálma, a képzőművész özvegye egész éves rendezvénysorozatot szervez Baász Imre emlékére, a művész születésének hetvenedik, halálának huszadik évfordulója alkalmából.
A sorozat célja, hogy Baász Imrét és életművét megismertessék a szakmával és a közönséggel, hogy az őt megillető helyre kerüljön, fogalmazta meg Kopacz Attila, az Árkosi Művelődési Központ igazgatója. Az év elején az árkosi Istálló-galériában negyvenöt rajzot mutattak be Baász 1972–1985 között készült, kevésbé ismert grafikáiból, amelyeken a művész nagy munkáinak jelrendszere már tetten érhető. A Magmában pénteken megnyílt kiállítás a rendezvénysorozat újabb állomása, Baász Imre nyolcvanas években készült installációi, performanszai tekinthetők meg, ezeket a műveket eddig nem állították ki együtt, hiszen ezeket a munkákat egyenként vagy csak szűk baráti körben mutatta be a művész, fogalmazta meg Kopacz Attila.
A megnyitón Mircia Dumitrescu grafikus, a bukaresti képzőművészeti egyetem tanára idézte fel Szárhegyen kibontakozó barátságukat, ő hívta meg Baász Imrét a bukaresti egyetemre tanítani, és ott magyarként és egyetemes művészként is megtalálta a helyét. A bukaresti professzor elismerően szólt a Magma-kiállítótérről, amelyhez hasonló nincs Bukarestben, és kifejtette a Baász-kiállításnak múzeumban a helye. Egyed Péter filozófus a művész özvegyéről szólt, aki „alázattal őrzi és egyben tartja az életművet”, majd Baász kivételes formanyelvét és művészi hitvallását boncolgatta, a szocializmusban betagolódott ember és az állandó kitöréssel próbálkozó művész összefonódását. Vladimir Bulat bukaresti művészettörténész és kritikus Baász Imre és Ion Grigorescu képzőművész között vont párhuzamot, elmondta, Baász életműve feldolgozásra és megismertetésre vár. A Baász-tárlat a Magma Kortárs Művészeti Kiállítótérben július 15-éig látogatható.
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
szóljon hozzá!