Fotó: A szerző felvétele
2010. november 12., 10:132010. november 12., 10:13
A szerdai megnyitón Elekes Gyula intézményvezető köszönetét fejezte ki a sepsiszentgyörgyi székhelyű Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központja igazgatójának, Hadnagy Miklósnak, aki közreműködött abban, hogy Székelyudvarhelyen is kiállítsák a magyar származású fotós munkáit.
A Friedmann Endre Ernőként 1913-ban született fotós alkotásait Kovács Árpád művészettörténész méltatta. „Úgy gondolom, hogy Székelyudvarhely életében nagyon fontos ez a nap, hiszen pár évvel korábban csak néhány külföldi folyóirat segítségével tájékozódhattunk Robert Capa tevékenységéről, most azonban saját szemünkkel láthatjuk a fotográfus életének egy reprezentatív részében készült alkotásait, amely egyben betekintést enged a 20. század tragikus eseményeibe” – fogalmazott a művészettörténész.
Az 57 kiállított felvétel azt mutatja, hogy Capa élete is folyamatosan veszélyben forgott a hadszíntereken. A Robert Capa nevet egyébként Párizsban vette fel, miután a növekvő antiszemitizmus elől ide emigrált – Capa zsidó származású – a név onnan jön, hogy barátai körében Cápa volt a beceneve.
A harmincas évek elején hobbifotósként kezdett képeket készíteni, ám hamar rájött, hogy kedvtelését megélhetésként is űzheti. Élete során öt csatatéren is fotózott, részt vett a spanyol polgárháborúban, ott volt a japánok kínai inváziójakor, a II. világháború európai hadszínterein, az első arab–izraeli háborúban és Indokínában. Több vele készült interjúban is azt vallotta a riporter, hogy „ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel”, míg végül éppen túlzott merészsége áldozata lett, ugyanis az indokínai tudósítása során, az alakulat parancsnokának figyelmeztetése ellenére távolabb merészkedett és egy taposóaknára lépett, ami azonnal végzett vele.
A vándorkiállítás november 25-éig látogatható a székelyudvarhelyi művelődési házban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok