
Lohinszky Loránd és Ion Fiscuteanu, a marosvásárhelyi színjátszás két nemrég elhunyt kiemelkedő alakja emlékére nyílt kiállítás a marosvásárhelyi Kultúrpalotában, a Képzőművészek Szövetségének galériájában.
2013. november 07., 18:012013. november 07., 18:01
A két színművész munkásságát és alakításait 18 óriásfotó eleveníti fel a 100 éves a Kultúrpalota ünnepségsorozat és a 21. Alter-Native Nemzetközi Rövidfilmfesztivál keretében nyílt tárlaton. \"Az idén fennállásának századik évfordulóját ünneplő Kultúrpalotából indult 1946-ban a magyar, 1962-től pedig a román nyelvű színház, és az első mozi is itt működött. Két olyan jeles személyiség előtt tisztelgünk, akik bebizonyították, hogy Marosvásárhelyen is lehet akár nemzetközi művészi karriert felépíteni. Elmehettek volna a városból, de nem tették, hűségesek maradtak a településhez és a színházhoz\" – mondta a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója, Gáspárik Attila, majd felhívta a figyelmet arra, hogy a városban köztér nem viseli e színészek nevét. Hozzátette, Ion Fiscuteanu 1967-ben a Makk Károly rendezte Bolondos vakáció című magyar–román vígjátékban debütált a filmvásznon, a két nép barátságáról szóló alkotást Romániában soha nem mutatták be.
A Liviu Rebreanu társulat művészeti vezetője, Alina Nelega elmondta, állandóan életben kell tartani a színjátszás mértékadó nagyságainak emlékét. \"Lohinszky és Fiscuteanu két különböző színészkarakter volt: egyik úriember, másik bohócos. Fis – mert így szólították ismerősei, barátai – kemény, súlyos személyiség volt, mint a nagy alkotóművészek általában. Ahogy ő mondta egy televíziós interjúban: a megformált karakterek nem voltak rá hatással, mert ő volt hatással a karakterekre. Filmes karrierje csúcsát a 2005-ös Lăzărescu úr halála című alkotásban érte el. Lohinszky Loránd vele szemben pedáns, úriember típusú művész volt, ami inkább a magyar kultúrára jellemző\" – mondta Alina Nelega, majd a színház igazgatójával közösen virágcsokrot nyújtott át Ion Fiscuteanu feleségének.
A tárlaton az érdeklődők tizennyolc, nagyméretű, megvilágított fényképen követhetik nyomon a két színészlegenda munkásságát – Bartha József azokat a fotókat válogatta a kiállításra, amelyeket kellő méretűre fel tudtak nagyítani: Az esőhozó ember, Az ember tragédiája, A makrancos hölgy, a Különös történet, A két Bolyai, a Menekülés, a Sirály, a Donna Diana, a Cyrano de Bérgérac, a Piticul din grădina de vară, a Peripeţiile bravului soldat Svejk, a Noaptea Cabatinilor, az Evul Mediu întâmplător, a Ion, a Cântăreaţa cheală, a Raţa sălbatică című előadásokból.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
szóljon hozzá!