KÖZELKÉP – Ismét csak a második világháború utáni időszak egyik megtörtént eseményéből forgatott filmet Steven Spielberg. Hollywood egyik legbefolyásosabb arca ezúttal egy hidegháborús történetet dolgozott fel – azt, hogyan cserélt ki az Egyesült Államok egy leleplezett szovjet kémet egy amerikai kémrepülőgép fogságba esett pilótájára.
2015. december 12., 16:222015. december 12., 16:22
A Kémek hídja címével ellentétben nem vérbeli kémtörténet, bár a film stílusa gyakran idézi a John Le Carré-féle hidegháborús kémsztorik, illetve a noir detektívfilmek hangulatát. Ehelyett olyan, a dokumentarista elemeket a fikcióval vegyítő mű, amely arról szól, hogyan válik egy (majdnem) egyszerű amerikai kisember világpolitikát formáló tényezővé anélkül, hogy a fejébe szállna a dicsőség.
Az ötvenes években kezdődő sztori főszereplője egy James Donovan nevű biztosítási ügyvéd, aki azonban jogászként ennél jóval többre képes, hiszen a nürnbergi per amerikai jogászstábjának is tagja volt. Donovan békésen éli a kor amerikai polgárának életét, amikor a kormánytól megkeresik: lássa el egy nemrég elfogott orosz kém, az amerikai elhárításnak korábban rengeteg fejfájást okozó, magát Rudolf Abelnek nevező illető védelmét.
Donovan a kezdeti ódzkodás után elvállalja az ügyet, és teljes szakmai tudását védence szolgálatába állítja. Csakhogy nem éppen ezt várják tőle: a cél az lenne, hogy a törvényes eljárás színfalai mögött példát statuáljanak, és halálra ítéljék Abelt. Donovan azonban nem tágít – ezzel pedig ő válik az egyik első számú, komcsibérenc közellenséggé.
Igen ám, de végül kiderül, hogy mégis neki volt igaza, amikor – sikerrel – a halálbüntetés ellen küzdött. A Szovjetunió fölött ugyanis lelőnek egy U2-es amerikai kémrepülőt, amelynek pilótája életben marad, és kémtevékenység miatt börtönbüntetésre ítélik. A washingtoni illetékesek ekkor ismét az immár rehabilitált Donovanhez fordulnak, hogy fű alatt, a nyilvánosság teljes kizárásával folytasson tárgyalásokat a szovjetekkel az esetleges cseréről. A tárgyalások helyszíne pedig az a pont, ahol a két világrend a legközelebbről néz farkasszemet egymással: a fal által kettévágott Berlin.
A Coen fivérek által írt film tehát nem igazi kémsztori: bár az elején látjuk, milyen módszerekkel dolgozott Abel, az igazi főszereplő Donovan, aki mintaszerű amerikai polgárként mindig és minden körülmények között a saját erkölcsi szakmai meggyőződésének szellemében küzd – ha kell, a szovjet és az NDK-hírszerzés vén rókáival, ha kell, az amerikai kormánnyal és közvéleménnyel. Arra az erkölcsi dilemmára ugyanakkor nem tér ki a film, hogy Abel – akármennyire is szimpatikus karakterré formálták – éppen annak a rendszernek az elsöpréséért küzdött, amely lehetővé tette, hogy Donovan a saját meggyőződése szerint járjon el, még szakmai feletteseinek és az amerikai politikai vezetőknek az akaratát is semmibe véve.
Ennek nyomán a kor és a helyszínek inkább csupán díszletként szolgálnak ahhoz, hogy kiteljesedjen az Alapító Atyák által lefektetett demokratikus alapértékekhez tűzön-vízen át ragaszkodó amerikai mintapolgár apoteózisa. Bár a film külsőségeiben kitűnően, sőt hátborzongatóan idézte meg a kommunista elnyomás alatt nyögő NDK-t, az ellenlábasok gyakran hús-vér ember helyett inkább karikatúraszerűek. Némelyik szituáció pedig igencsak hollywoodiasan szájba rágós – a diktatúrát például nagyjából annyiban intézi el Spielberg, hogy a keletnémet határőrök történetesen pont a főhős szeme előtt lőnek halomra egy, a falon átszökni próbáló csoportot.
A főszereplőkre ugyanakkor nincs panasz. Tom Hanks Spielberggel való sokadik együttműködése során is hozza a kiemelkedően jó színészi teljesítményt, továbbra is olybá tűnik, hogy ezt a karaktertípust kimondottan a számára találták ki. Legalább olyan kiemelkedőt alakít ugyanakkor Mark Rylance Abel ezredes szerepében – a mindig mélabús és flegma, frappáns megjegyzések garmadáját ontó kém alakja egyszerűen briliáns.
Mindent összevetve a Kémek hídja nem rossz film – de aki a szigorúan vett történelmi realitást vagy a telivér hidegháborús kémtörténetet kéri számon rajta, az csalódni fog. Jellegzetes Spielberg-film, óriási költségvetéssel, sztárgárdával, látványos díszletekkel és az 50-es évek (de nemcsak) konzervatív Amerikájának nem is annyira burkolt bírálatával. n Balogh Levente
Kémek hídja (Bridge of Spies. Amerikai dráma, 142 perc, 2015). Rendezte: Steven Spielberg. Szereplők: Tom Hanks, Mark Rylance, Austin Stowell, Amy Ryan, Sebastian Koch. Írta: Matt Charman, Ethan Coen, Joel Coen. Kép: Janusz Kaminski. Zene: Thomas Newman.
Értékelés az 1-10-es skálán: 8
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!