
KÖZELKÉP – Ismét csak a második világháború utáni időszak egyik megtörtént eseményéből forgatott filmet Steven Spielberg. Hollywood egyik legbefolyásosabb arca ezúttal egy hidegháborús történetet dolgozott fel – azt, hogyan cserélt ki az Egyesült Államok egy leleplezett szovjet kémet egy amerikai kémrepülőgép fogságba esett pilótájára.
2015. december 12., 16:222015. december 12., 16:22
A Kémek hídja címével ellentétben nem vérbeli kémtörténet, bár a film stílusa gyakran idézi a John Le Carré-féle hidegháborús kémsztorik, illetve a noir detektívfilmek hangulatát. Ehelyett olyan, a dokumentarista elemeket a fikcióval vegyítő mű, amely arról szól, hogyan válik egy (majdnem) egyszerű amerikai kisember világpolitikát formáló tényezővé anélkül, hogy a fejébe szállna a dicsőség.
Az ötvenes években kezdődő sztori főszereplője egy James Donovan nevű biztosítási ügyvéd, aki azonban jogászként ennél jóval többre képes, hiszen a nürnbergi per amerikai jogászstábjának is tagja volt. Donovan békésen éli a kor amerikai polgárának életét, amikor a kormánytól megkeresik: lássa el egy nemrég elfogott orosz kém, az amerikai elhárításnak korábban rengeteg fejfájást okozó, magát Rudolf Abelnek nevező illető védelmét.
Donovan a kezdeti ódzkodás után elvállalja az ügyet, és teljes szakmai tudását védence szolgálatába állítja. Csakhogy nem éppen ezt várják tőle: a cél az lenne, hogy a törvényes eljárás színfalai mögött példát statuáljanak, és halálra ítéljék Abelt. Donovan azonban nem tágít – ezzel pedig ő válik az egyik első számú, komcsibérenc közellenséggé.
Igen ám, de végül kiderül, hogy mégis neki volt igaza, amikor – sikerrel – a halálbüntetés ellen küzdött. A Szovjetunió fölött ugyanis lelőnek egy U2-es amerikai kémrepülőt, amelynek pilótája életben marad, és kémtevékenység miatt börtönbüntetésre ítélik. A washingtoni illetékesek ekkor ismét az immár rehabilitált Donovanhez fordulnak, hogy fű alatt, a nyilvánosság teljes kizárásával folytasson tárgyalásokat a szovjetekkel az esetleges cseréről. A tárgyalások helyszíne pedig az a pont, ahol a két világrend a legközelebbről néz farkasszemet egymással: a fal által kettévágott Berlin.
A Coen fivérek által írt film tehát nem igazi kémsztori: bár az elején látjuk, milyen módszerekkel dolgozott Abel, az igazi főszereplő Donovan, aki mintaszerű amerikai polgárként mindig és minden körülmények között a saját erkölcsi szakmai meggyőződésének szellemében küzd – ha kell, a szovjet és az NDK-hírszerzés vén rókáival, ha kell, az amerikai kormánnyal és közvéleménnyel. Arra az erkölcsi dilemmára ugyanakkor nem tér ki a film, hogy Abel – akármennyire is szimpatikus karakterré formálták – éppen annak a rendszernek az elsöpréséért küzdött, amely lehetővé tette, hogy Donovan a saját meggyőződése szerint járjon el, még szakmai feletteseinek és az amerikai politikai vezetőknek az akaratát is semmibe véve.
Ennek nyomán a kor és a helyszínek inkább csupán díszletként szolgálnak ahhoz, hogy kiteljesedjen az Alapító Atyák által lefektetett demokratikus alapértékekhez tűzön-vízen át ragaszkodó amerikai mintapolgár apoteózisa. Bár a film külsőségeiben kitűnően, sőt hátborzongatóan idézte meg a kommunista elnyomás alatt nyögő NDK-t, az ellenlábasok gyakran hús-vér ember helyett inkább karikatúraszerűek. Némelyik szituáció pedig igencsak hollywoodiasan szájba rágós – a diktatúrát például nagyjából annyiban intézi el Spielberg, hogy a keletnémet határőrök történetesen pont a főhős szeme előtt lőnek halomra egy, a falon átszökni próbáló csoportot.
A főszereplőkre ugyanakkor nincs panasz. Tom Hanks Spielberggel való sokadik együttműködése során is hozza a kiemelkedően jó színészi teljesítményt, továbbra is olybá tűnik, hogy ezt a karaktertípust kimondottan a számára találták ki. Legalább olyan kiemelkedőt alakít ugyanakkor Mark Rylance Abel ezredes szerepében – a mindig mélabús és flegma, frappáns megjegyzések garmadáját ontó kém alakja egyszerűen briliáns.
Mindent összevetve a Kémek hídja nem rossz film – de aki a szigorúan vett történelmi realitást vagy a telivér hidegháborús kémtörténetet kéri számon rajta, az csalódni fog. Jellegzetes Spielberg-film, óriási költségvetéssel, sztárgárdával, látványos díszletekkel és az 50-es évek (de nemcsak) konzervatív Amerikájának nem is annyira burkolt bírálatával. n Balogh Levente
Kémek hídja (Bridge of Spies. Amerikai dráma, 142 perc, 2015). Rendezte: Steven Spielberg. Szereplők: Tom Hanks, Mark Rylance, Austin Stowell, Amy Ryan, Sebastian Koch. Írta: Matt Charman, Ethan Coen, Joel Coen. Kép: Janusz Kaminski. Zene: Thomas Newman.
Értékelés az 1-10-es skálán: 8
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
szóljon hozzá!