Fotó: Horváth László
„Az erdélyi magyar tudományosság módszertani szempontból behozta a lemaradását, amely 12 évvel ezelőtt még jellemezte. Ugyanakkor aránytalanság tapasztalható, ami a kutatási területeket illeti, ugyanis a romániai magyar kutatók 65 százaléka foglalkozik társadalomtudományokkal, és csak 35 százalékuk végez kutatómunkát a természettudományok vagy a műszaki tudományok területén” – értékelte Salat Levente, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság elnöke a romániai magyar tudományosság legutóbbi évtizedét a hétvégén.
2015. november 15., 19:302015. november 15., 19:30
Az apropót az szolgáltatta, hogy bemutatták a Magyar tudományosság Romániában 2002–2013 között című háromkötetes kiadványt, amelyet a KAB koordinált.
A kolozsvári magyar főkonzulátus rendezvénytermében megtartott eseményen Salat Levente kifejtette, a kutatási területek aránytalansága nem tesz jót egy olyan közösségnek, amely önálló társadalmat kíván alkotni Romániában. Érthetőnek tartotta, hogy a kisebbségi léthelyzettel összefüggő tudományok dominálnak az erdélyi magyar tudományosságban, de problémának nevezte, hogy a kutatási eredmények nem hasznosulnak.
Hozzátette, a magyar kutatási eredmények hasznosítását a román államtól nem lehet elvárni, a magyar állam pedig nem rendelkezik a romániai hasznosítás eszközeivel. Salat ugyanakkor elismerte, a 24 szakterület kutatómunkáját összefoglaló kiadványnak nagyon sok hiányossága van, ez azonban annak köszönhető, hogy jóval kisebb költségvetésből készült, mint a legutóbb, 2002-ben megjelent hasonló tematikájú könyv.
Kiss Tamás szociológus úgy értékelt: az egyes tudományágakat bemutató összefoglalók leltározták a kutatások eredményeit, ugyanakkor a legtöbb esetben nem értékelték az elvégzett munkát. Kifejtette: egyetért azzal a kijelentéssel, hogy a társadalomtudomány hasznosíthatatlan tudást termel, de ez az erdélyi magyar politikai elit felelőssége is, amely alulteljesít a társadalom építésében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!