
Fotó: Gecse Noémi
Fejedelmek aranya – Uralkodói reprezentáció Erdélyben címmel időszaki kiállítás nyílik kedden, a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban – tájékoztatta a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) hétfőn az MTI-t.
2024. április 15., 14:042024. április 15., 14:04
A tárlat a Csíki Székely Múzeum mellett a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM), az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont, az Erdélyi Történeti Múzeum és a Székely Nemzeti Múzeum közreműködésével jött létre – írták a közleményben, amely szerint a kiállítás kurátorai a témát egyedi koncepcióval, a pénzek ábrázolásain keresztül közelítették meg. A kiállításon a több száz veret mellett bemutatják azokat a tárgyakat is, amelyek a fejedelmek éremportréin is felfedezhetők.
Felidézték, hogy a 16. század közepén három részre szakadt Magyarország egyik részéből egy új állam, az Erdélyi Fejedelemség jelent meg Európa térképén és egy új uralkodó tűnt fel a hatalmi palettán. Az állam és annak vezetője, a fejedelem a reprezentáció eszközeivel láttatta országának gazdagságát és politikai hatalmát.
– idézi a közlemény Tóth Csaba régész-numizmatikust, a kiállítás egyik kurátorát.
Az összegzés szerint a kiállítás újszerű vállalkozásnak tekinthető, mivel egy korábban méltatlanul háttérbe szorult, de annál érdekesebb tematika mentén ismerteti az Erdélyi Fejedelemség arisztokráciájának anyagi kultúráját.
Az Erdély történetét bemutató tárlat olyan kincsekkel érzékelteti a korszak reprezentációs igényeit, amelyet eddig erdélyi múzeumokban, ebben a válogatásban nem láthatott a közönség. A látogatói élményt fokozza, hogy a kiállítás anyagát az idén 400 éves Mikó-várban mutatják be, amelynek építtetője, Mikó Ferenc a korszak egyik jelentős erdélyi főúrnak számított - tették hozzá.
A tájékoztatás szerint a tárlat július 15-ig lesz látogatható a Csíki Székely Múzeumban, majd a tervek szerint augusztus és november között a marosvásárhelyi Kultúrpalotában tekintheti meg a közönség.
A Te szavadra a címe a Verbum Egyesület kiadásábanfrissen megjelent kötetnek, amely Gagyi Katinka erdélyi papokkal, szerzetesekkel, szerzetesnőkkel készített interjúit sorakoztatja fel.
Az 1806 és 1948 közötti időszak aradi színlapjait kutatta és rendszerezte, majd szerkesztette kötetbe a Kiskunfélegyházán élő, aradi származású Piroska házaspár, amely korábban az aradi magyar színjátszás 130 éves történetéről is könyvet írt.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
szóljon hozzá!