
Harold Pinter A gondnok című darabjával készül legújabb bemutatójára a marosvásárhelyi Spectrum Színház. Az előadás az alkotók szerint az emberi kapcsolatok bonyolultságáról, vonzásról és taszításról, befogadásról és elutasításról szól.
2015. október 26., 22:292015. október 26., 22:29
A kedd este 7 órától bemutatandó produkció rendezője Kovács Levente, aki a színészekkel – Szélyes Ferenccel, Kinda Szilárddal, Kovács Károllyal és Márton Katinkával –, illetve Török Violával, a társulat művészeti vezetőjével a hétfői beharangozó sajtótájékoztatón a darabválasztás jelentőségéről beszélt, arról, hogy miképpen illeszkedik az abszurd dráma abba az értékrendszerbe, amelynek képviseletét a Spectrum vállalta.
Az erdélyi kultúra „megidézésével” kezdte a társulat, repertoárjában Shakespeare-rel, Csokonaival, Moliére-rel, olyan színművekkel, amelyek hangulata, mondanivalója illeszkedett az úgynevezett erdélyiségbe. Ám ez az értékrendszer nem a befelé fordulást jelenti, hanem az egyetemes színházi kultúra iránti nyitást, amelynek minden ágát próbálja megmutatni a fiatal teátrum, ami most egy groteszk darabot visz a közönség elé.
Groteszk dráma mai kérdésekről
A gondnok már az 1960-as ősbemutatója idején mesterműnek számított az amúgy konzervativizmusáról elhíresült angol szakmai közvélemény körében. A darab olyan kérdéseket feszeget, amelyek mindenhol feltehetők, minden nap találkozunk azokkal a problémákkal, amelyek az egyének közötti kapcsolatokból, az elmagányosodásból adódnak. Szélyes Ferenc felidézte, hogy másodévesként a színművészeti főiskolán találkozott először a darabban, Kovács Levente, akkori tanára ezzel mentette meg őt és évfolyamtársát, jó barátját, Hunyadi Lászlót a kirúgástól, és elérte, hogy ne tanácsolják el őket újból a főiskoláról. Akkor két hónapot töltöttek el a darab próbáival, amelynek főszerepe álomszereppé vált számára.
Hogy mit jelent ma, annyi évtized után megformálni a vágyott szerepet? Szélyes úgy fogalmazott, hogy sokkal nehezebb, mint ahogy elképzelte. Ahhoz, hogy hiteles hajléktalant alakítson, hozzájárult mindaz, amit évek és évtizedek óta lát az utcákon, Marosvásárhelyen, Budapesten, de még Mikházán is. Ezek az emberek sokfélék, személyiségük összetett, gonoszság és jóság is lakozik bennük, ravaszság, a túlélés képessége, az életösztön, amire mind szükség van ahhoz, hogy az utcán életben maradhassanak.
Fiatal színészek új kihívás előtt
A fiatal Kinda Szilárd elmondta, örül, hogy végre nem hősszerelmest alakíthat, bár a rá osztott szerep – a testvérpár egyik tagja – távol áll tőle, egy érett figura, akit közel kell hoznia önmagához, hogy hiteles legyen a színpadon.
Kovács Károly, aki a másik testvért alakítja, úgy fogalmazott, a szerepe sokat segíti abban, hogy még többet megtudjon saját magáról. Ő egyébként három évvel ezelőtt találkozott a darabbal, és már akkor megtetszett neki a figura, amelyet most eljátszhat. A negyedik szerep – amely az első alakítása lesz Márton Katinkának – az eredeti darabban nem létezik, a rendező ötlete volt, hogy a csupán álmodozásban élő nőt megelevenítse.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
szóljon hozzá!