Lövétei Lázár László (balra) és Marin Georgiev
Fotó: MTI
Átadták Lövétei Lázár László csíkszeredai költőnek, esszéistának és Marin Georgiev bolgár műfordítónak a Balassi Bálint-emlékkardot szerdán este Budapesten, a Gellért szállodában.
2018. február 14., 22:182018. február 14., 22:18
2018. február 15., 12:502018. február 15., 12:50
Az idén huszonkettedik alkalommal odaítélt irodalmi díjat minden évben egy magyar költő és egy külföldi műfordító kapja.
Lövétei Lázár László 1998 óta a csíkszeredai Székelyföld folyóirat szerkesztője, 2010 óta főszerkesztője. Főbb művei: A névadás öröme (1997), Távolságtartás (2000), Két szék között (2005), Árkádia-féle (2009), Arany versek. Széljegyzetek Arany Jánoshoz (2010) és a Lázár-kert (2012). 1997-ben megkapta a Romániai Írók Szövetségének Debüt-díját, 2011-ben Faludy György-díjjal, 2008-ban Radnóti-díjjal ismerték el.
Lövétei Lázár László költő, műfordító, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője nemrégiben kapott díjairól, kedvencéről, Arany Jánosról, az Arany-emlékévről, a román és magyar irodalom közti átjárhatóságról, valamint a fordítás és lapszerkesztés vonatkozásairól beszélt a Kr
Marin Georgiev költő, műfordító az 1980-as évek óta kiemelkedő szerepet játszik a magyar irodalom bulgáriai megismertetésében. Munkáját a magyar kulturális kormányzat 2001-ben Pro Cultura Hungarica díjjal ismerte el. 2007-ben jelent meg az Egyedül a mindenségben című magyar versantológiája. Se Isten, se ördög című magyar verseskötetét 2015-ben adta ki Napkút Kiadó. Holtomiglan eljegyzett – Az én magyar európám című bolgár nyelvű útleírásokat, magyar-bolgár fordításokat, verseket és naplórészleteket tartalmazó kötetét 2016-ban mutatták be a bolgár fővárosban a Balassi Intézet - Szófiai Magyar Intézet támogatásával.
A 16. századi magyar költőóriásának emléket állító elismerés a magyar irodalmi életben évtizedek óta széles körben elismert költőket, valamint a magyar irodalmat és benne Balassi költészetét fordító európai szellemiségű külföldi poétákat jutalmazza. A Balassi Bálint-emlékkard egy végvári szablya, amelyet a bonyhádi Fazekas József fegyvermester kovácsol, a díszokleveleket Vincze László szentendrei nyomdász készíti. A Molnár Pál újságíró által alapított elismerést 2017-ig 39 költő és műfordító vehette át, tavaly Szikra János és Nelson Ascher brazil műfordító kapta a díjat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!