Lövétei Lázár László (balra) és Marin Georgiev
Fotó: MTI
Átadták Lövétei Lázár László csíkszeredai költőnek, esszéistának és Marin Georgiev bolgár műfordítónak a Balassi Bálint-emlékkardot szerdán este Budapesten, a Gellért szállodában.
2018. február 14., 22:182018. február 14., 22:18
2018. február 15., 12:502018. február 15., 12:50
Az idén huszonkettedik alkalommal odaítélt irodalmi díjat minden évben egy magyar költő és egy külföldi műfordító kapja.
Lövétei Lázár László 1998 óta a csíkszeredai Székelyföld folyóirat szerkesztője, 2010 óta főszerkesztője. Főbb művei: A névadás öröme (1997), Távolságtartás (2000), Két szék között (2005), Árkádia-féle (2009), Arany versek. Széljegyzetek Arany Jánoshoz (2010) és a Lázár-kert (2012). 1997-ben megkapta a Romániai Írók Szövetségének Debüt-díját, 2011-ben Faludy György-díjjal, 2008-ban Radnóti-díjjal ismerték el.
Lövétei Lázár László költő, műfordító, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője nemrégiben kapott díjairól, kedvencéről, Arany Jánosról, az Arany-emlékévről, a román és magyar irodalom közti átjárhatóságról, valamint a fordítás és lapszerkesztés vonatkozásairól beszélt a Kr
Marin Georgiev költő, műfordító az 1980-as évek óta kiemelkedő szerepet játszik a magyar irodalom bulgáriai megismertetésében. Munkáját a magyar kulturális kormányzat 2001-ben Pro Cultura Hungarica díjjal ismerte el. 2007-ben jelent meg az Egyedül a mindenségben című magyar versantológiája. Se Isten, se ördög című magyar verseskötetét 2015-ben adta ki Napkút Kiadó. Holtomiglan eljegyzett – Az én magyar európám című bolgár nyelvű útleírásokat, magyar-bolgár fordításokat, verseket és naplórészleteket tartalmazó kötetét 2016-ban mutatták be a bolgár fővárosban a Balassi Intézet - Szófiai Magyar Intézet támogatásával.
A 16. századi magyar költőóriásának emléket állító elismerés a magyar irodalmi életben évtizedek óta széles körben elismert költőket, valamint a magyar irodalmat és benne Balassi költészetét fordító európai szellemiségű külföldi poétákat jutalmazza. A Balassi Bálint-emlékkard egy végvári szablya, amelyet a bonyhádi Fazekas József fegyvermester kovácsol, a díszokleveleket Vincze László szentendrei nyomdász készíti. A Molnár Pál újságíró által alapított elismerést 2017-ig 39 költő és műfordító vehette át, tavaly Szikra János és Nelson Ascher brazil műfordító kapta a díjat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Németh László Iszony című regényéből készült adaptációt mutat be a szatmárnémeti Harag György Társulat a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban. Az előadás rendezője Szabó K. István.
Jubileumi kiadásához érkezett a brassói Magyar Színházfesztivál: október 16-án, majd 21. és 25. között színházi előadások, zenés-irodalmi estek, bábjátékok, könyvbemutatók, fotókiállítás és koncert várja a közönséget.
Elvándorlás, családi kötelékek és kultúrák találkozása kerül előtérbe a 26. Filmtettfeszt filmjeiben. Az október 7-én kezdődő szemle Erdély több településén várja a nézőket, Kolozsváron húsz közönségtalálkozót is tartanak.
Kőszínházban szokatlannak számító kezdeményezést indított a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: színészeik saját élettörténetükből, személyes emléktöredékeikből, rendező nélkül készítenek monodrámát.
Élőszavas mesemondással, interaktív bemutatóval és családi történetekkel várják a látogatókat a kisbaconi Benedek Elek Emlékházban, ahol szeptember 30-án a nagy meseíró születésének 167. évfordulóját és a népmese napját ünneplik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!