Harmadszor is kitették a Szatmár megyei Sződemeteren Kölcsey Ferenc szülőházának falára az emléktáblát, amelyet már két alkalommal loptak le a kúriáról. A Himnusz szerzője születésének 225. évfordulójára emlékkonferenciát is szerveztek Szatmárnémetiben és Nagykárolyban.
2015. augusztus 06., 19:332015. augusztus 06., 19:33
Újra kikerült a 25 évvel ezelőtt avatott emléktábla a Szatmár megyei Sződemeteren annak a kúriának a falára, amelyben 225 évvel ezelőtt Kölcsey Ferenc, a Himnusz szerzője született – tájékoztatta csütörtökön az MTI-t Muzsnay Árpád, a Erdélyi Magyar Kulturális Egyesület (EMKE) partiumi alelnöke, a Kölcsey-kultusz Szatmár megyei ápolója.
Muzsnay Árpád felidézte, hogy az emléktáblát 25 évvel ezelőtt a román és a magyar kulturális minisztérium állította a fehérgyarmati Kölcsey Társasággal közösen, ám néhány héttel később eltűnt az épület faláról. A szatmárnémeti Kölcsey Kör és az EMKE 1992-ben újra kihelyezte az emléktábla másolatát, de ez is alig egy hétig maradt az épület falán.
A EMKE-alelnök elmondta, hogy az épület 1990-ben az ortodox egyház lelkészi hivatalának adott otthont, jelenleg pedig a jogaiba visszatérő görög katolikus egyház parókiája működik benne. Megjegyezte, a településen arra hivatkozva keltettek ellenérzéseket az emléktáblával szemben, hogy a magyarok vissza akarják venni a kúriát, és múzeumot akarnak létesíteni benne. Hozzátette, negyedszázadba telt, míg sikerült lecsillapítani az indulatokat, és meg tudtak egyezni a görög katolikus egyház tanácsával a tábla újbóli kihelyezéséről.
Muzsnay Árpád szerint lenne lehetőség arra, hogy emlékházzá alakítsák Kölcsey szülőházát, ehhez azonban új parókiát kellene építeni a görög katolikus egyház számára, amely annak idején vélhetően megvásárolta a kúriát. Hozzátette, hogy az évforduló alkalmából szervezett pénteki sződemeteri ünnepségre meghívta Adrian Ştefet, a Szatmár Megyei Tanács elnökét, és Seszták Oszkárt, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnökét, mert úgy gondolja, hogy a két szomszédos megye vezetőinek védnökséget kell vállalniuk a szülőház és a Kölcsey-kultusz ápolásában. Az évforduló alkalmából szervezett Kölcsey-ünnepség csütörtökön Szatmárnémetiben kezdődött, majd a délután folyamán Nagykárolyban folytatódott. A Kölcsey időszerűsége című irodalmi konferencia programjában neves magyarországi és erdélyi irodalomtörténészek, történészek előadása szerepel. Muzsnay Árpád hangsúlyozta, hogy Kölcsey a 21. század Európájában is időszerű. „Azok az eszmék amelyeket ő hirdetett, az a becsületesség, amely az ő hozzáállását jellemezte, az az őszinte politikai magatartás, amit ő képviselt, példa kell hogy legyen minden politikus és minden értelmiségi számára” – fogalmazott Muzsnay Árpád, az EMKE partiumi alelnöke.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!