Harmadszor is kitették a Szatmár megyei Sződemeteren Kölcsey Ferenc szülőházának falára az emléktáblát, amelyet már két alkalommal loptak le a kúriáról. A Himnusz szerzője születésének 225. évfordulójára emlékkonferenciát is szerveztek Szatmárnémetiben és Nagykárolyban.
2015. augusztus 06., 19:332015. augusztus 06., 19:33
Újra kikerült a 25 évvel ezelőtt avatott emléktábla a Szatmár megyei Sződemeteren annak a kúriának a falára, amelyben 225 évvel ezelőtt Kölcsey Ferenc, a Himnusz szerzője született – tájékoztatta csütörtökön az MTI-t Muzsnay Árpád, a Erdélyi Magyar Kulturális Egyesület (EMKE) partiumi alelnöke, a Kölcsey-kultusz Szatmár megyei ápolója.
Muzsnay Árpád felidézte, hogy az emléktáblát 25 évvel ezelőtt a román és a magyar kulturális minisztérium állította a fehérgyarmati Kölcsey Társasággal közösen, ám néhány héttel később eltűnt az épület faláról. A szatmárnémeti Kölcsey Kör és az EMKE 1992-ben újra kihelyezte az emléktábla másolatát, de ez is alig egy hétig maradt az épület falán.
A EMKE-alelnök elmondta, hogy az épület 1990-ben az ortodox egyház lelkészi hivatalának adott otthont, jelenleg pedig a jogaiba visszatérő görög katolikus egyház parókiája működik benne. Megjegyezte, a településen arra hivatkozva keltettek ellenérzéseket az emléktáblával szemben, hogy a magyarok vissza akarják venni a kúriát, és múzeumot akarnak létesíteni benne. Hozzátette, negyedszázadba telt, míg sikerült lecsillapítani az indulatokat, és meg tudtak egyezni a görög katolikus egyház tanácsával a tábla újbóli kihelyezéséről.
Muzsnay Árpád szerint lenne lehetőség arra, hogy emlékházzá alakítsák Kölcsey szülőházát, ehhez azonban új parókiát kellene építeni a görög katolikus egyház számára, amely annak idején vélhetően megvásárolta a kúriát. Hozzátette, hogy az évforduló alkalmából szervezett pénteki sződemeteri ünnepségre meghívta Adrian Ştefet, a Szatmár Megyei Tanács elnökét, és Seszták Oszkárt, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnökét, mert úgy gondolja, hogy a két szomszédos megye vezetőinek védnökséget kell vállalniuk a szülőház és a Kölcsey-kultusz ápolásában. Az évforduló alkalmából szervezett Kölcsey-ünnepség csütörtökön Szatmárnémetiben kezdődött, majd a délután folyamán Nagykárolyban folytatódott. A Kölcsey időszerűsége című irodalmi konferencia programjában neves magyarországi és erdélyi irodalomtörténészek, történészek előadása szerepel. Muzsnay Árpád hangsúlyozta, hogy Kölcsey a 21. század Európájában is időszerű. „Azok az eszmék amelyeket ő hirdetett, az a becsületesség, amely az ő hozzáállását jellemezte, az az őszinte politikai magatartás, amit ő képviselt, példa kell hogy legyen minden politikus és minden értelmiségi számára” – fogalmazott Muzsnay Árpád, az EMKE partiumi alelnöke.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
szóljon hozzá!