2009. január 26., 07:002009. január 26., 07:00
Az MKA tizenkét éve hirdeti meg a karikatúrapályázatot, tavaly a kultúrák közötti párbeszéd évének jegyében adták meg a kötelező témát, emellett szabadon választott rajzokat is vártak. Felhívásukra 25 országból, az európai államok mellett például Szíriából, Iránból, Izraelből és Amerikából érkeztek pályamunkák, ezek legjobbjait hagyományukhoz híven vándortárlaton mutatják
| „A világörökség részeként védetté kellene nyilvánítani a magyar kultúrát” – hangoztatta Balázs József gyergyóalfalvi festőművész a Gyergyói Magyar Kultúráért díj átvételekor a Magyar Kultúra Napjának megünneplésére rendezett díjkiosztó gálán. A Gyergyói Magyar Kultúráért díjat idén először adományozta a rendezvényt szervező gyergyószentmiklósi művelődési központ és a gyergyószárhegyi Művészeti és Kulturális Központ. A Gyergyói Magyar Kultúráért díjra érdemesült személy kiválasztásában több száz gyergyói-medencei településekről származó lakos véleményét kérték ki. A gyergyószentmiklósi művelődési központ színháztermében rendezett a magyar kultúra megőrzéséért folytatott tevékenységéért elismerésben részesült Danaliszyn József, a Fábián Ferenc amatőr színjátszócsoport alapítója, Pál Ibolya, a Domokos Pál Péter Női Dalkör karnagya és Kolcsár Árpád, a Szent Miklós Vegyeskórus vezetője. Ugyanakkor mindkét szervező intézmény elismerő okleveleket adott át a 2008-as év támogatóinak, köztük a Krónikának is. A díjkiosztót követően a rendezvénysorozat díszvendége Sebő Ferenc és együttese Rejtelmek című koncertjével szórakoztatta a közönséget. n Jánossy Alíz |
be. Nagyváradon most először szerveztek kiállítást; a karikatúrákat Magyarország több települése mellett az Egyesült Államok nagyvárosaiban is bemutatják majd. Az egyhetes rendezvénysorozat „megkoronázását” a csütörtöki gálaest jelentette, amelyen Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere átadta a Magyar Kultúráért díjakat. Az eseményen részt vett Markó Béla RMDSZ-elnök is, a rendezvény romániai fővédnöke. Markó az erdélyi magyar értelmiség közéletben játszott szerepéről is szót ejtett. „A magyar költő szerelmes a hazájába” – mondta Markó, hozzátéve: nemzetünk nyelvében élt tovább, mikor nem volt hazája. Az erdélyi magyar értelmiség ma is nyelvében keresi hazáját, és részt vállal a közéletben is – jelentette ki az RMDSZ elnöke. Gajai Ágnes színművész, az érmihályfalvi GGG irodalmi stúdió, a székelyhídi férfikórus, Tavaszi Hajnal könyvtáros és Vitályos Barna hegyközcsatári polgármester emlékplakettben részesült, a díj első fokozatát Csíky Ibolya színművész, Kupán Árpád helytörténész és a Partiumi Magyar Művelődési Céh kapta. Magyar Kultúráért életműdíjban a nyugdíjba vonuló Tempfli József római katolikus megyés püspök részesült. A püspök köszönőbeszédében elmondta: bár a püspöki tisztségből nyugdíjba vonul, szentjobbi apátként a közösséget szolgálja majd.
A gálaest a kolozsvári magyar opera művészeinek Mátyás a vérpadon című előadásával zárult.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.