Angolra fordítják Sütő drámáit

Csegzi Sándor marosvásárhelyi alpolgármester szerint Sütő András Marosvásárhelyé. „Sütő művein nőttem fel, az ő alkotásai éltetnek. 1990-ben láttuk magunk előtt a célt, a fényt, de mára elbizonytalanodtunk. Ilyenkor kerülnek elő Sütő András írásai, amelyek újra felmutatják céljainkat” – fogalmazott Csegzi. Kincses Előd ügyvéd az író egyik legmeghatározóbb, legmozgalmasabb életszakaszát elevenítette fel, éspedig az 1989-es fordulat és a vásárhelyi fekete március közötti periódust, amikor az író az RMDSZ Maros megyei szervezetének az elnöke volt.

„A márciusi események idején az volt a véleménye, hogy meg kell akadályozni, hogy az emberek az utcára menjenek, mert abból vérengzés is lehet” – emlékeztetett Kincses. Hozzátette: így március 19-én még nem következett be az összecsapás, viszont az író elvesztette a fél szemét. Kincses hangsúlyozta: Marosvásárhely egy szoborral, egy utcanévvel adósa Sütőnek. Kötő József színházkritikus Sütő András és a színház viszonyáról értekezett, az író elévülhetetlen érdemeit húzva alá. Leszögezte, perújrafelvételt kezdeményezek Sütő András ügyében, „mert mostanában elsősorban nem az irodalmi értékeiről esik szó, hanem a napi politika mocsarába rángatták bele az írót”, amit méltatlannak tart egy olyan íróhoz, „akinek a nemzeti panteonban van a helye”.

Kötő szerint a híres Sütő-drámák „a felemelt fő ideológiáját vitték be az erdélyi köztudatba”. Bartha Csilla debreceni irodalomtörténész, akinek a férje Donald E. Morse írországi irodalmár, azt fájlalja, hogy az angol nyelvterületen nem népszerűsítik Sütő drámáit, sem más erdélyi írók alkotásait. Éppen ezért férjével nekiláttak drámákat fordítani, és egy jelentős írországi kiadónál megjelentettek egy öt erdélyi drámát tartalmazó kötetet, amelyben az Advent a Hargitán mellett Páskándi Géza, Lászlóffy Csaba, Székely János és Szőcs Géza egy-egy darabja olvasható Silenced voices címen. Markó Béla is úgy véli: a marosvásárhelyieknek tartozása van Sütő Andrással szemben, és ezt a tartozást rója le apránként áldozatos munkával a Sütő András Baráti Egyesület.

Nagy Pál irodalomtörténész, aki évtizedeken keresztül munkatársa, barátja volt az írónak, Sütő András szerkesztői munkásságát vázolta, értékelte, attól az időszaktól, amikor még gyerekkorában, Pusztakamaráson lapot indított, amelyet a helyi segédjegyző lefordíttatott románra, majd megnyugodott attól, hogy nincs benne politika, egészen addig, hogy 1989 nyarán Sütő András lemondott
az Új Élet című, kéthetente megjelenő lap vezetéséről, mert már nem lehetett elviselni a légkört, amiben élnie és alkotnia adatott.