2010. június 21., 09:592010. június 21., 09:59
Csegzi Sándor marosvásárhelyi alpolgármester szerint Sütő András Marosvásárhelyé. „Sütő művein nőttem fel, az ő alkotásai éltetnek. 1990-ben láttuk magunk előtt a célt, a fényt, de mára elbizonytalanodtunk. Ilyenkor kerülnek elő Sütő András írásai, amelyek újra felmutatják céljainkat” – fogalmazott Csegzi. Kincses Előd ügyvéd az író egyik legmeghatározóbb, legmozgalmasabb életszakaszát elevenítette fel, éspedig az 1989-es fordulat és a vásárhelyi fekete március közötti periódust, amikor az író az RMDSZ Maros megyei szervezetének az elnöke volt.
„A márciusi események idején az volt a véleménye, hogy meg kell akadályozni, hogy az emberek az utcára menjenek, mert abból vérengzés is lehet” – emlékeztetett Kincses. Hozzátette: így március 19-én még nem következett be az összecsapás, viszont az író elvesztette a fél szemét. Kincses hangsúlyozta: Marosvásárhely egy szoborral, egy utcanévvel adósa Sütőnek. Kötő József színházkritikus Sütő András és a színház viszonyáról értekezett, az író elévülhetetlen érdemeit húzva alá. Leszögezte, perújrafelvételt kezdeményezek Sütő András ügyében, „mert mostanában elsősorban nem az irodalmi értékeiről esik szó, hanem a napi politika mocsarába rángatták bele az írót”, amit méltatlannak tart egy olyan íróhoz, „akinek a nemzeti panteonban van a helye”.
Kötő szerint a híres Sütő-drámák „a felemelt fő ideológiáját vitték be az erdélyi köztudatba”. Bartha Csilla debreceni irodalomtörténész, akinek a férje Donald E. Morse írországi irodalmár, azt fájlalja, hogy az angol nyelvterületen nem népszerűsítik Sütő drámáit, sem más erdélyi írók alkotásait. Éppen ezért férjével nekiláttak drámákat fordítani, és egy jelentős írországi kiadónál megjelentettek egy öt erdélyi drámát tartalmazó kötetet, amelyben az Advent a Hargitán mellett Páskándi Géza, Lászlóffy Csaba, Székely János és Szőcs Géza egy-egy darabja olvasható Silenced voices címen. Markó Béla is úgy véli: a marosvásárhelyieknek tartozása van Sütő Andrással szemben, és ezt a tartozást rója le apránként áldozatos munkával a Sütő András Baráti Egyesület.
Nagy Pál irodalomtörténész, aki évtizedeken keresztül munkatársa, barátja volt az írónak, Sütő András szerkesztői munkásságát vázolta, értékelte, attól az időszaktól, amikor még gyerekkorában, Pusztakamaráson lapot indított, amelyet a helyi segédjegyző lefordíttatott románra, majd megnyugodott attól, hogy nincs benne politika, egészen addig, hogy 1989 nyarán Sütő András lemondott
az Új Élet című, kéthetente megjelenő lap vezetéséről, mert már nem lehetett elviselni a légkört, amiben élnie és alkotnia adatott.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.