
A 80 esztendős Angi István zeneesztéta volt a Helikon-estek legutóbbi vendége kedden Kolozsváron.
2013. november 27., 16:242013. november 27., 16:24
A Bulgakov Kávéház Irodalmi Szalonjában megtartott eseményen Lászlóffy Zsolt, a nagyváradi filharmónia énekkarának karnagya volt a meghívott beszélgetőpartnere, akinek kérdéseire Angi anekdotázva válaszolt, többek között a művészeti alkotások tartalmának és formájának törékeny viszonyáról beszélt.
„Amikor értékeinket védjük, akkor annak legkülső rétegét is védenünk kell. A levesnek nem a tányér a formája, de ha egy gyönyörű húslevest felszolgálnak egy herendi porcelánban, egy bádog csajkában és egy egyszer használatos műanyag tálban, nem az utóbbit fogjuk választani” – fejtegette Angi István zeneesztéta a Helikon-estek című rendezvénysorozat kedd esti eseményén. A közönségtalálkozón Karácsonyi Zsolt, a Helikon folyóirat főszerkesztője köszöntötte Angi Istvánt, akit nemrégiben, 80-ik születésnapján, díszdoktorrá avatott a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia.
A beszélgetésen elhangzott: Angi István összesen 60 évet töltött a zeneakadémián: öt évet diákként és további 55-öt tanárként. A zeneesztéta felidézte oroszországi élményeit, ahová doktori képzésre ment el. Elmesélte: járt a szentpétervári Ermitázs múzeumban, ahová a szolgálati lépcsőn is be lehetett jutni, csak a portást kellett lefizetni. Így jutott el a Leonardo da Vinci-terembe, ahol mindössze két Madonna-kép volt kiállítva.
„És akkor sétálhattam a két kép között másfél órán keresztül, ilyen élményben ritkán volt részem ebben a bús életben” – elevenítette fel kedves emlékét Angi István. Ugyanakkor elmondta: Zene és affektivitás címmel írta meg doktori értekezését, az affektivitás szó orosz megfelelőjét pedig ő találta ki – azóta is rá hivatkoznak, ha szóba kerül az a szó, hogy „affektivnyoszt”.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
szóljon hozzá!