Ami a tatárok után maradt

Október 12-étől a felvidéki Révkomáromban, majd Zalaegerszegen, Kaposváron, Békéscsabán, Debrecenben, Miskolcon és – Erdélyben egyedüliként – Csíkszeredában lesz látható. A székelyföldi múzeum vezetősége erdélyi vonatkozású emlékekkel gazdagítaná a tárlatot.

A muhi csata animáción

A tizenhat múzeum gyűjteményéből válogatott anyag az 1241–42-es tatárjárást szemlélteti. A lovas hordák egy évig tartó dúlása kis híján végveszélybe sodorta az országot, a lakosság 15–20 százaléka esett a mongolok áldozatául. A kiállításon elsőként a korszak nyugati és keleti fegyverei tekinthetők meg, továbbá bemutatásra kerülnek a szintén 13. századi, eleddig egyetlen hitelesen feltárt kun lovas temetkezési hely leletei a Szeged melletti Csengeléről. A látogató átfogó képet nyerhet a tatárok vonulásáról, a sorra kerülő csatákról, várakról, amelyek ellenálltak a támadóknak – így Abaújvár vagy Füzér. A legnevezetesebb összecsapás, a muhi csata történéseit a gyermekek számára is szemléletesen ábrázolja a tárlat: a kortárs spalatói érsek, Tamás elbeszélése alapján készült animációs filmmel.

A látogató ugyanakkor megrendítő pillanatképekkel szembesül, amelyeket az utóbbi évtized feltárásai alapján rekonstruáltak a szakemberek: olyan képekkel, amelyek a házakat lakóikkal vagy az oda menekülőkkel és berendezésükkel együtt a megsemmisülés perceiben ábrázolják. Az emberek berendezés, szerszámaikkal, állataikkal a templomokba, templomerődökbe menekültek, de a településekkel együtt gyakran az egyházak sorsa is megpecsételődött. A felégetett települések, az elpusztult templomok emlékei között egyaránt akadnak mindennapi használati eszközök és féltve őrzött értékek.

A kegytárgyakon, használati tárgyakon kívül „igazi” kincseket is rejt a tárlat: különösen izgalmas a tyukodi lelet, amely IV. Béla udvari ötvösműhelyében készült ékszereket is tartalmaz. Ennek a műhelynek kevés épen fennmaradt darabja közül három is szerepel a kiállításon: a pávákkal díszített palástkapocs Bajnáról és a budapesti lelet kapocspárja apró sárkányokkal.

Későbbi emlékekből több van

Akárcsak Budapesten, a többi helyszínen is interaktív programok, múzeumpedagógiai foglalkozások kísérik A tatárjárást – magyarázta lapunknak Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója. Mint elmondta, ebből a korai időszakból, az 1240-es évekből kevés emlék maradt fenn a térségben, régészeti szempontból a székelyföldi anyag szórványosnak mondható. A tervek szerint a kolozsvári történeti múzeummal működnének együtt, hiszen a 13. században Kolozsvár már jelentős központnak számított, s a leletanyag is jóval gazdagabb – fogalmazott az igazgató, aki elképzelhetőnek tartja azt is, hogy a későbbi, akár 17. századi tatárbetörések emlékeivel egészítsék ki a tárlatot. Ez ügyben a magyarországi kollégákkal kívánnak egyeztetni.

R-P. E.

Budapesti tárlat Nagyszebenről

Nagyszebent, Európa kulturális fővárosát bemutató tárlat nyílik ma Budapesten, a Közép-európai Kulturális Intézetben. Az 57 fotót felvonultató kiállítási anyag a szebeni Brukenthal Nemzeti Múzeum tulajdona. A fotóanyag a nagy múltú erdélyi város szebbnél szebb épületeit, piactereit, utcáit, műkincseit mutatja be. A tárlat anyagában a népek, kultúrák találkozásáról valló várfalak és bástyák felvételei, valamint a XVIII. századi Samuel von Brukenthal erdélyi kancellár gazdag gyűjteményét megörökítő fotók tekinthetők meg.