Hirdetés

Alkoholfogyasztás mint irodalomformáló jelenség: sörivás és alkotómunka kapcsolatáról értekeztek Kolozsváron

Totth Benedek és Király Levente a kolozsvári Planetáriumban tartott beszélgetésen •  Fotó: Planetárium/Facebook

Totth Benedek és Király Levente a kolozsvári Planetáriumban tartott beszélgetésen

Fotó: Planetárium/Facebook

Az alkohol-, pontosabban a sörfogyasztás és irodalom viszonyáról, napjaink sörkészítési szokásairól magyarországi írók, valamint egy kézművessör-készítő részvételével tartottak beszélgetést Kolozsváron a Planetárium nevű szórakozóhelyen.

2019. június 20., 14:452019. június 20., 14:45

2019. június 20., 14:502019. június 20., 14:50

Elmaradhatatlan feltétele-e az alkoholfogyasztás az írói alkotómunkának? – többek között erre a kérdésre keresett választ két magyarországi irodalmár: Király Levente költő, szerkesztő, Totth Benedek író, műfordító, valamint Dezső Péter kolozsvári kézművessör-készítő szerdán délután a kincses városbeli Planetáriumban. A felolvasással és beszélgetéssel egybekötött sörkóstoláson Dezső Péter elmondta, azért kezdett el kézművessör-készítéssel foglalkozni, mert úgy érezte, minden sör egyforma ízű, és kísérletezni kívánt a különféle ízvilágokkal. A rendezvényen a közönség is kipróbálhatott két kézművesitalt, egy lager és egy India pale ale típusú sört.

Az alkoholfogyasztás és alkotás viszonyáról szólva Király Levente kiemelte,

Hirdetés

szerinte az alkoholt fogyasztó írók jóval többen vannak, mint azok, akik nem isznak, és hogy irodalmi körökben feltűnik, ha valaki nem iszik, sőt inkább utóbbi számít furcsának.

Ennek kapcsán a meghívottak beszámoltak élményeikről: erdélyi látogatásaik alkalmával az is előfordult, hogy vendéglátóik megütköztek azon, ha nem fogadták el az italt, de az is megesett, hogy kifejezetten örültek az „absztinenciának”. Király Levente azt is elárulta, hogyan született meg benne az Óda a sörhöz – irodalmi sörolvasókönyv című antológia megszerkesztésének ötlete: feltűnt neki, hogy az irodalomban főként a bor kerül központi szerepbe.

„Őseink mindig a bor dicséretét zengték, ám amióta léteznek tárgyi és írásos emlékek, tudjuk, hogy itták a sört is, csak épp nem dicsekedtek vele. A sumérok például rengeteget fogyasztottak, és hála a masszív agyag- és kőtábláiknak, fennmaradt olyan kocsmadal, amelyben a sör dicséretét zengik” – olvasható az antológia összefoglalójában.  

Arra a kérdésre, hogy „és mi van a sörrel?”, azt a választ adta, hogy valószínűleg túlságosan hétköznapi jellege miatt nem tulajdonítanak nagyobb jelentőséget ennek az italnak az írók, költők.

Kifejtette, a sumér kultúrában Ninkaszi söristennő által, a norvég népmesékben és a 19–20. századi angol, német és skandináv társadalmak polgárosodásában is kiemelt szerepű a sörmotívum. Totth Benedek, aki számos angol nyelvű irodalmi művet ültetett át magyarra, arról beszélt, hogy véleménye szerint az irodalomban a kábítószerek megjelenítése erőteljesebb, mert nagyobb hatást lehet velük elérni „dramaturgiai” szempontból.

A meghívottak Charles Bukowski amerikai írót emelték ki, mint az alkoholfogyasztást és írást sajátosan összehangoló figurát, később fel is olvastak az Óda a sörhöz című antológiából egy részletet Ponyva című regényéből.

A magyar irodalomból Adyt hozták fel példaként az önpusztító költői életmódra, aki betegségének végső stádiumában akár napi 4-5 liter bort és 120-140 szál cigarettát is elfogyasztott.

Az is elhangzott, hogy az irodalmi művekben előfordulhatnak túlzások a szerfogyasztást illetően, a valóságban is létezhetnek extrém esetek.

Az alkoholfogyasztás irodalmi vetülete után a beszélgetés visszakanyarodott a sör témaköréhez, pontosabban ahhoz: mi lehet az oka annak, hogy a nagyüzemi sörfőzés végeredménye hagy némi kívánnivalót maga után. Király Levente úgy vélekedett, ennek egyik fő oka az ipari túltermelés, ugyanakkor az idő- és nyersanyagspórlás igencsak káros a végtermék minőségére nézve. Kiemelte,

manapság a kézművessör-készítés „forradalma” lehet a minőségi sörital legfontosabb megmentője.

A beszélgetésen részletek hangzottak el Mark Twain életrajzából, valamint Totth Benedek Holtverseny című regényéből olvasott fel. Utóbbi részletből az is kiderült, a sport és az egészség nem mindig jár kéz a kézben, még a profi sportolóknak is lehetnek komoly szerfogyasztási problémáik.

Joldes Xénia

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 12., hétfő

„Mindannyiunkat elkapott a »Csicsikov-láz«”: Gogol-mű bemutatójára készül a kolozsvári színház

A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.

„Mindannyiunkat elkapott a »Csicsikov-láz«”: Gogol-mű bemutatójára készül a kolozsvári színház
Hirdetés
2026. október 11., vasárnap

Egy szarvasgázolás bonyodalmai: Fazakas Lehel kisjátékfilmje nyerte a Filmgalopp fődíját

Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.

Egy szarvasgázolás bonyodalmai: Fazakas Lehel kisjátékfilmje nyerte a Filmgalopp fődíját
2026. október 11., vasárnap

Erdélyi, magyar és ízig-vérig európai: Kovács Kiss Gyöngy főszerkesztő a százéves Korunk folyóirat küldetéséről

Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.

Erdélyi, magyar és ízig-vérig európai: Kovács Kiss Gyöngy főszerkesztő a százéves Korunk folyóirat küldetéséről
2026. október 10., szombat

„Win-win játék”: soha nem szerette még ennyire Bukarest a romániai magyar színjátszást

Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.

„Win-win játék”: soha nem szerette még ennyire Bukarest a romániai magyar színjátszást
Hirdetés
2026. október 08., csütörtök

Lélektani mű az elkerülhetetlen tragédiáról: koprodukciót mutat be a szatmári magyar társulat

Németh László Iszony című regényéből készült adaptációt mutat be a szatmárnémeti Harag György Társulat a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban. Az előadás rendezője Szabó K. István.

Lélektani mű az elkerülhetetlen tragédiáról: koprodukciót mutat be a szatmári magyar társulat
2026. október 07., szerda

Jubileum a láthatáron: tizedszer költöznek magyar előadások a brassói színházba

Jubileumi kiadásához érkezett a brassói Magyar Színházfesztivál: október 16-án, majd 21. és 25. között színházi előadások, zenés-irodalmi estek, bábjátékok, könyvbemutatók, fotókiállítás és koncert várja a közönséget.

Jubileum a láthatáron: tizedszer költöznek magyar előadások a brassói színházba
2026. október 02., péntek

Otthonkeresés és kultúrák találkozása a vásznon: premierek és filmes találkozások a 26. Filmtettfeszten

Elvándorlás, családi kötelékek és kultúrák találkozása kerül előtérbe a 26. Filmtettfeszt filmjeiben. Az október 7-én kezdődő szemle Erdély több településén várja a nézőket, Kolozsváron húsz közönségtalálkozót is tartanak.

Otthonkeresés és kultúrák találkozása a vásznon: premierek és filmes találkozások a 26. Filmtettfeszten
Hirdetés
2026. szeptember 30., szerda

Színészek saját élettörténetei a színpadon: szokatlan kezdeményezést indított a temesvári társulat

Kőszínházban szokatlannak számító kezdeményezést indított a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: színészeik saját élettörténetükből, személyes emléktöredékeikből, rendező nélkül készítenek monodrámát.

Színészek saját élettörténetei a színpadon: szokatlan kezdeményezést indított a temesvári társulat
2026. szeptember 29., kedd

Elek apó újra az íróasztalánál mesélhet – Új élmények várják a látogatókat Kisbaconban

Élőszavas mesemondással, interaktív bemutatóval és családi történetekkel várják a látogatókat a kisbaconi Benedek Elek Emlékházban, ahol szeptember 30-án a nagy meseíró születésének 167. évfordulóját és a népmese napját ünneplik.

Elek apó újra az íróasztalánál mesélhet – Új élmények várják a látogatókat Kisbaconban
2026. szeptember 28., hétfő

„A színház az otthona volt”. Elhunyt a neves nagyváradi színművész

Életének 88. évében hétfőn elhunyt F. Bathó Ida színművész, a nagyváradi magyar színjátszás meghatározó alakja – közölte a Szigligeti Színház.

„A színház az otthona volt”. Elhunyt a neves nagyváradi színművész
Hirdetés
Hirdetés