
Totth Benedek és Király Levente a kolozsvári Planetáriumban tartott beszélgetésen
Fotó: Planetárium/Facebook
Az alkohol-, pontosabban a sörfogyasztás és irodalom viszonyáról, napjaink sörkészítési szokásairól magyarországi írók, valamint egy kézművessör-készítő részvételével tartottak beszélgetést Kolozsváron a Planetárium nevű szórakozóhelyen.
2019. június 20., 14:452019. június 20., 14:45
2019. június 20., 14:502019. június 20., 14:50
Elmaradhatatlan feltétele-e az alkoholfogyasztás az írói alkotómunkának? – többek között erre a kérdésre keresett választ két magyarországi irodalmár: Király Levente költő, szerkesztő, Totth Benedek író, műfordító, valamint Dezső Péter kolozsvári kézművessör-készítő szerdán délután a kincses városbeli Planetáriumban. A felolvasással és beszélgetéssel egybekötött sörkóstoláson Dezső Péter elmondta, azért kezdett el kézművessör-készítéssel foglalkozni, mert úgy érezte, minden sör egyforma ízű, és kísérletezni kívánt a különféle ízvilágokkal. A rendezvényen a közönség is kipróbálhatott két kézművesitalt, egy lager és egy India pale ale típusú sört.
Az alkoholfogyasztás és alkotás viszonyáról szólva Király Levente kiemelte,
Ennek kapcsán a meghívottak beszámoltak élményeikről: erdélyi látogatásaik alkalmával az is előfordult, hogy vendéglátóik megütköztek azon, ha nem fogadták el az italt, de az is megesett, hogy kifejezetten örültek az „absztinenciának”. Király Levente azt is elárulta, hogyan született meg benne az Óda a sörhöz – irodalmi sörolvasókönyv című antológia megszerkesztésének ötlete: feltűnt neki, hogy az irodalomban főként a bor kerül központi szerepbe.
„Őseink mindig a bor dicséretét zengték, ám amióta léteznek tárgyi és írásos emlékek, tudjuk, hogy itták a sört is, csak épp nem dicsekedtek vele. A sumérok például rengeteget fogyasztottak, és hála a masszív agyag- és kőtábláiknak, fennmaradt olyan kocsmadal, amelyben a sör dicséretét zengik” – olvasható az antológia összefoglalójában.
Kifejtette, a sumér kultúrában Ninkaszi söristennő által, a norvég népmesékben és a 19–20. századi angol, német és skandináv társadalmak polgárosodásában is kiemelt szerepű a sörmotívum. Totth Benedek, aki számos angol nyelvű irodalmi művet ültetett át magyarra, arról beszélt, hogy véleménye szerint az irodalomban a kábítószerek megjelenítése erőteljesebb, mert nagyobb hatást lehet velük elérni „dramaturgiai” szempontból.
A meghívottak Charles Bukowski amerikai írót emelték ki, mint az alkoholfogyasztást és írást sajátosan összehangoló figurát, később fel is olvastak az Óda a sörhöz című antológiából egy részletet Ponyva című regényéből.
Az is elhangzott, hogy az irodalmi művekben előfordulhatnak túlzások a szerfogyasztást illetően, a valóságban is létezhetnek extrém esetek.
Az alkoholfogyasztás irodalmi vetülete után a beszélgetés visszakanyarodott a sör témaköréhez, pontosabban ahhoz: mi lehet az oka annak, hogy a nagyüzemi sörfőzés végeredménye hagy némi kívánnivalót maga után. Király Levente úgy vélekedett, ennek egyik fő oka az ipari túltermelés, ugyanakkor az idő- és nyersanyagspórlás igencsak káros a végtermék minőségére nézve. Kiemelte,
A beszélgetésen részletek hangzottak el Mark Twain életrajzából, valamint Totth Benedek Holtverseny című regényéből olvasott fel. Utóbbi részletből az is kiderült, a sport és az egészség nem mindig jár kéz a kézben, még a profi sportolóknak is lehetnek komoly szerfogyasztási problémáik.
Joldes Xénia
A korábbi évekhez hasonlóan idén is székelyföldi turnéra indul a kolozsvári Puck Bábszínház magyar társulata.
Átadták az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) díjait Kolozsváron a Protestáns Teológiai intézet dísztermében a kultúra területein tevékenykedőknek.
A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
szóljon hozzá!