Balázs Lajos és Keszeg Vilmos a könyvbemutatón
Fotó: Lőrincz Anna
Balázs Lajos csíkszeredai néprajzkutatónak, a Sapientia EMTE oktatójának Nyergestető. A lelkiismeret ágkeresztes-kopjafás temetője – a nemzeti kegyelet néprajzi földrajza című kötetét mutatták be Kolozsváron a Kriza János Néprajzi Társaság székházában szerdán.
2018. május 17., 18:372018. május 17., 18:37
Az eseményen Balázs Lajos munkásságát, korábbi köteteit Keszeg Vilmos egyetemi tanár méltatta.
– magyarázta Keszeg.
A csíki kutató pályájának fontos fejezete volt a rítuskutatás, 1970 és 1998 között Csíkszentdomokoson végzett az emberélet fordulópontjainak szokásaira vonatkozó terepmunkát, minden eddigi könyve erre a falura összpontosít. Rítusokat bemutató könyvei: Az én első tisztességes napom, Menj ki én lelkem a testből és a Szeretet fogott el a gyermek iránt. Később ezt a három rítust újraértelmezte a maga számára is és pszichológiai szempontból közelítette meg A vágy rítusai – Rítusstratégiák. A születés, házasság, halál szokásvilágának lelki hátteréről című könyvében.
Első kötete elkészítéséhez Balázs Lajos több mint 300 személyt vont be, az Amikor az ember nincs es ezen a világon – Paraszti nemi kultúra és nemi erkölcs Csíkszentdomokoson című kötetéhez pedig az évek során 1700 órányi anyagot vett fel, kérdőíveiben pedig több mint 2000 kérdés szerepel.
– hogyan hat, milyen érzéseket, érzelmeket gerjeszt, milyen emlékeket tart ébren vagy takarékon. Egyszóval: másképpen elmondott történelem – olvasható a kötet ismertetőjében.
Balázs Lajos kifejtette, a Nyergestető és Csíkszentdomokos hasonlóságát abban látja, hogy mindkét helyre két út vezet fel, valamint hogy targédia fűződik mindkét helyhez: a Csíkkozmás és Kászon közti tetőn székelyeket, Csíkszentdomokoson pedig Báthory András erdélyi fejedelmet gyilkolták meg.
A Hargita megyei Nyergestető az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik utolsó székelyföldi színhelyeként ismert: 1849. augusztus 1-jén Gál Sándor tábornok Tuzson János alezredes vezetésével 200 honvédjére bízta a szoros védelmét. A székelyek élet-halál harcot vívtak az Eduard Clam-Gallas osztrák tábornok vezette osztrák és orosz csapatokból álló ellenséges hadsereg ellen, a kisszámú székely hadsereg önfeláldozó küzdelme ellenére vereséget szenvedett.
– mondta a néprajzkutató. A bizottság 1896-ban alakult, tagjai Bukarestben lakó székelyek voltak, ők állították a Nyergestetőn ma is látható emlékművet. A kutató kifejtette, az is írásra ösztönözte, hogy „az erdő ölén” létrejött egy másik emlékhely, melyet ágakból összekötözött keresztek díszítettek. „Ezt a kegyelethelyet 2004-ben láttam először és könnyekig meghatott a szerénysége” – emlékezett Balázs Lajos. Kitért arra is,
„Úgy tartják, hogy a nemzetük van a Nyergestetőn eltemetve" – mondta a néprajzkutató, aki ezt a helyet székely katakombának is nevezi, hiszen 1989 előtt a székelyeknek titokban kellett őrizniük hitüket, hagyományukat.
Mára már több mint 250 sírjelt állító települést tudtak azonosítani, Balázs Lajos azt mondta, álma, hogy egyszer a Nyergestető is olyan hellyé váljon, mint Litvániában a Keresztek hegye nevű katolikus zarándokhely, amely évszázadok óta a litvánok egyik legerősebb nemzeti szimbóluma.
Lőrincz Anna
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!