Színészek és 33 gyerekszereplő közreműködésével mutatja be a Kolozsvári Magyar Opera csütörtökön a Valahol Európában című musicalt Béres László, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház volt igazgatójának rendezésében.
2013. május 14., 17:352013. május 14., 17:35
A musical Radványi Géza Valahol Európában című 1947-ben készült filmje alapján készült 1995-ben. A zenéjt Dés László szerezte, dalszövegeit Nemes István, a szövegkönyvet pedig Böhm György, Korcsmáros György és Horváth Péter írta. A történet a második világháború idején játszódik, és egy elárvul fiatalokból álló gyerekbandáról szól, akiket a városbó elmenekült karmester, Simon Péter vesz pártfogásába.
„Úgy érzem izgalmas műhöz nyúlhattam, hiszen a musical nagyon kötött műfaj, viszont a Valahol Európában egy remekül megírt színpadi darab, úgy is szoktam emlegetni, mint magyar Broadway-musicalt. A két bandavezér, Hosszú és Éva között kialakuló szerelem, a klasszikus musicalekre jellemző dramaturgiai fogásokat idézi, a mű értékét azonban emeli az a tény, hogy mégsem marad meg a happy end-es befejezésnél – a főszereplő kisfiúnak, Kuksinak meg kell halnia, ráadásul erőteljes társadalmi kritika is megfogalmazódik” – idézi az intézmény közleménye a rendezőt.
Béres László elmondása szerint igyekeztek az előadást a kortárs színház eszközeivel megszólaltatni, mai játékstílusban színre vinni. A szöveg változatlan maradt, de a látványos mozgás, valamint a sok beépített kellék sajátos jellemzői a produkciónak. „A gyerekekkel való munka a próbafolyamat alatt, véleményem szerint, kifejezetten üdítő hatással volt mindannyiunk számára” – véli a rendező.
Béres szerint a második világháború idején játszódó történet sok tekintetben ma is érvényes, hiszen a a mai pénz- és érdekhajszoló társadalomban is farkastörvények uralkodnak, csak más okok miatt. Mint mondta, a filmhez képest az előadás kevésbé szól a háború borzalmairól, inkább az ember helyzetét veszi górcső alá, a gyerek, a felnőtt és az értelmiségi szemszögéből.
„Nem lehet csak úgy kivonulni a világból, elbújni az elefántcsonttornyunkba, egy Isten háta mögötti helyen és úgy tenni, mintha nem lenne közünk a körülöttünk zajló társadalmi eseményekhez. (…) Felelősséggel tartozunk a jelennek, sőt a jövőnek is” – vonta le az előadás tanulságát Béres. A bemutató előadás csütörtökön 19 órától kezdődik.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
szóljon hozzá!