2011. július 07., 09:062011. július 07., 09:06
A jeddi születésű, fiatalkorát Marosvásárhelyen, egyetemista éveit és az azt követő néhány esztendőt Kolozsváron, majd rövid élete alkonyát Magyarországon töltő festő és grafikus munkáit Vécsi Nagy Zoltán méltatta. A művészettörténész három fontosabb stációt emelt ki Ady József pályafutásából. Gyermek- és kamaszkorát a református valláshoz való kötődése határozta meg, így egy időben még kántorkodott is, ugyanakkor verseket írt. A rajzolás örömét a katonaságban fedezte fel, majd ötszöri próbálkozás után bejutott a kincses városi képzőművészeti egyetemre.
Az egyetem után évekig volt „munkakönyves munkanélküli”, hisz a Román Operánál sem díszlet-, sem plakáttervezői munkáját nem vették igénybe. A ’89-es fordulat után, mint annyi más méltatlanul mellőzött erdélyi művész, ő is távozott az országból. „Magyarországon rendkívül nagy lendülettel vetette bele magát a munkába. Ez volt élete legintenzívebb korszaka” – jellemezte a fehérvérűségben 41 évesen elhunyt festő utolsó alkotói periódusát Vécsi Nagy Zoltán. Utolsó éveiben Ady József a legtöbbet Vácott, Csorba Simon festőművész műhelyében dolgozott, akivel közös tárlatot is szerveztek. Rövid idő leforgása alatt alkotásait a magyar fővárosban, Sopronban, Miskolcon, Gödöllőn és Dunaújvároson állították ki.
Halála után életművének egy részét a pesti, majd a kolozsvári és marosvásárhelyi közönség is megtekinthette. „Mi, művészek az élettel valósággal szeretkezünk, miközben eszméletünket veszítjük, majd megint magunkhoz térünk. Nem okulva a történtekből, ezt újra és újra átéljük. Az alkotó számára éppen ez az élet kínálta katarzis jelenti a szabadságot, amelyet egyaránt érezhetünk viszonylagosnak és abszolútnak” – mondta a 80-as években egy, a Korunknál folytatott kerekasztal-beszélgetésen Ady József, akinek munkái két héten keresztül a Kultúrpalota földszinti kiállítótermében tekinthetők meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!