2009. december 03., 08:502009. december 03., 08:50
A papíron, filmen, üvegnegatívon megőrzött felvételek nagy része eddig a múzeum munkatársai számára sem volt hozzáférhető, hogy elkerüljék ezek károsodását, azonban a Szülőföld Alaptól pályázott pénzből vásárolt korszerű szkennerrel Gazda Enikő és Kinda István, a múzeum munkatársai elkezdhették a képek digitális feldolgozását, eddig ötezer fénykép negatívját szkennelték be.
Ezenkívül megpróbálják a fényképeket azonosítani, jegyzékbe venni, a filmcsíkokat pedig savmentes papírba csomagolják, amely védi őket a károsodástól. Az, hogy a képek a világhálón bárki számára megtekinthetők lesznek, segítséget jelent az azonosításban is, hiszen ha valaki ráismer egy képre, információval láthatja el a múzeum munkatársait.
Gazda Enikő elmondta, hogy a korábban a világhálóra feltöltött 300 fénykép közül az egyiken szereplő házról azt gondolták, hogy az csernátoni, egy vargyasi lakos azonban ráismert a múzeum honlapján közzétett fényképre, és értesítette a múzeumot, hogy Kálnoky gróf miklósvári vendégházáról van szó, amelyet időközben átalakítottak.
A néprajzos-muzeológus mindenkit arra kér, ha lehetősége van, segítsen a fotók pontos azonosításában. Elsősorban az építészet és a mesterségek tárgykörben készült fényképeket dolgozzák fel, mivel főleg ezek azonosításában segíthetnek a látogatók, ráadásul helytörténészek munkáját is segítheti, ha az épületeket ábrázoló képeket megtalálhatják az interneten – magyarázta Gazda Enikő.
Az intézmény gyűjteménye a 19. században készült fényképeket is tartalmaz, de megtalálható benne a 20. század híres sepsiszentgyörgyi fényképésze, Gere István gyűjteménye is. Az állomány feldolgozására a hetvenes évek elején történt utoljára kísérlet, akkor jelent meg Fóris Pál ezer fotót tartalmazó fényképtára.
| Harminckét éves fogságából szabadítottak ki egy magyar honvédszobrot a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum udvarán. A szobrot 1977-ben egy Ceauşescu-látogatást megelőzően takaríttatta el a múzeum akkori vezetője. „Székely Zoltán igazgató úr magához hivatott, s azt mondta: tüntesse el ezt a szobrot – idézte fel a történteket Fekete Lajos, a múzeum nyugalmazás előtt álló alkalmazottja, aki 32 évvel ezelőtt gépkocsivezetőként dolgozott az intézményben. – Rám bízta a módját, én azonban nem törtem szét, hanem ástam egy gödröt az udvaron, s abban temettem el. Azóta minden halottak napján gyertyát gyújtottam az emlékére, de nem az igazi helyen, hanem távolabb tőle, nehogy eláruljam, hol nyugszik az a honvéd.” A talapzattal együtt hat méter magas, terméskőből készült 24-es magyar honvédemlékművet egy szentivánlaborfalvi malomtulajdonos, Pál Ferenc – maga is 24-es baka – 1942-ben a háromszéki Rétyi Nyír bejáratánál állíttatta. Eredetileg egy zarándokházat is készült ott építtetni, de a háborús évek áthúzták a számításait. A szobrot 1945-ben a „felszabadító” seregek csonkították meg – a golyónyomok ma is látszanak rajta –, a fejetlen honvédet egy évvel később pedig a rétyiek menekítették a Székely Nemzeti Múzeumba. Ott a cinteremben állt 1977-ig, amikor a diktátor és kísérete elől igyekeztek eltüntetni. A szobrot megtisztították, és a múzeum udvarán állították fel. Vargha Mihály igazgató, szobrász mindenkit biztosított arról, hogy rövidesen restaurálják az alkotást. „Természetesen felajánljuk a rétyieknek, hogy ha kívánják, állítsák vissza eredeti helyére – mondta el az igazgató. – Ebben az esetben másolatot készítünk a szoborról, és azt helyezzük el a Székely Nemzeti Múzeum udvarán.” |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Látogatottsági adatok