2011. március 09., 09:292011. március 09., 09:29
A cikk szerint Magyarországon erősen hátráltatják Tarr Béla Berlinalén díjazott filmje, A torinói ló bemutatóját. A cikkíró úgy véli, a magyar művészek – legyenek akármilyen ismertek is – mostanság jól teszik, ha nem bírálják Orbán Viktor jobboldali nemzeti kormányát.
Jan Schulz-Ojala azt írja: „annak, aki nyilvánosan megkérdőjelezi Magyarországnak az Orbán Viktor közel egy évvel ezelőtti miniszterelnökké választása óta zajló, demokráciából autokráciába történő leépítését, nemcsak politikai ellenszéllel, hanem művészi és gazdasági félreállítással kell számolnia. Ezen még a frissen szerzett nemzetközi babérok sem segítenek, sőt”. A liberális napilap szerint „Tarr Béla számára súlyos probléma lett a Tagesspiegelnek adott, kormánykritikus kijelentésekkel tűzdelt interjú”. A szerző szerint a „kormányhű magyar filmes intézmények” körében felháborodást keltett az interjú. A cikkíró szerint legerősebben Gulyás Balázs, a Mokép vezetője határolódott el a rendezőtől, lemondták a film csütörtökre tervezett ünnepi bemutatóját, és az eredeti tervekkel ellentétben a Mokép nem forgalmazza az alkotást a magyar mozikban.
A Tagesspiegel cikke szerint egyébként hangfelvétel készült a beszélgetésről, a megjelenés után Tarr Béla mégis elhatárolódott az interjútól. „Sem harcolni, sem vitatkozni nem szoktam ilyen módon” – idézte a rendező reakcióját a lap. „Nagyon megalázónak tartom, hogy mindez bemocskolja filmünk sikerét és fogadtatását, és napi politikai szintre süllyeszti le” – ismételte meg Tarr Béla szavait a szerző.
A cikkíró emlékeztet arra, hogy a Mokép és A torinói ló című filmet készítő produkciós cég közös megegyezéssel szerződést bontott.
A hírek szerint – írja a Tagesspiegel – a Mokép mindössze egy kópiával akarta útjára indítani Magyarországon Tarr filmjét – amely a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon a Nader és Simin: Egy válás című iráni film után a legsikeresebb alkotás volt –, a rendező azonban több kópiát követelt. A lap végezetül azt írja, megállapodás körvonalazódik egy másik forgalmazóval, így talán Tarr Béla nagyszerű műve „mégis meglátja a napvilágot a jelenleg sajnos homályos fényű magyar világban”.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.