
Fotó: A szerző felvétele
– A sokat siratott Gutenberg-galaxisban 14-ik éve szerveznek könyvvásárt Marosvásárhelyen, a helyek korlátozott száma miatt idén kénytelenek voltak elutasítani a későn jelentkezőket. Növekvő tendenciát mutatna a könyv iránti érdeklődés?
– Már május végén értesítettük a potenciális résztvevőket, hogy ismét vásár lesz, idén körülbelül 160 kiadónak küldtünk meghívót. Soha még ennyi jelentkező nem volt. Akik későn jelezték részvételi szándékukat, azok standja számára egyszerűen nem maradt beépíthető hely a színház előcsarnokában. Máshová meg nem akarjuk költöztetni a rendezvényt, ez a megszokott helye.
– Van azért, akiknek szívesen helyet szorítottak volna…
– Valóban, sajnos idén sem tudjuk vendégül látni a felvidéki, vajdasági, kárpátaljai magyar kiadókat. Egyszerűen nincs anyagi fedezetük a részvételre. A pozsonyi Kalligram például utoljára két évvel ezelőtt járt Marosvásárhelyen, amikor A Héttel közösen hívtuk meg őket. Egy-két nagy kiadótól eltekintve a könyves vállalkozások szegények.
– A román kiadók mért nem érdeklődnek a könyvvásár iránt?
– Negyvenhárom neves hazai román kiadónak is küldtünk meghívót, de még csak nem is válaszoltak. Valószínűleg nem éri meg nekik idejönni, nem számítanak jelentős bevételre. A vásárhelyi román kiadóknak, a Vatrának, a Nicónak, az Ardealulnak, az Ansidnak ingyenes részvételt biztosítunk, ők bizonyára a résztvevők között lesznek.
– Van olyan kiadó, amely először jelentkezett a vásárra?
– A magyarországi Századvég, a Magyar Mercurius, a Műszaki Kiadó és mások.
– A Mentor Kiadó milyen újdonságokkal készül?
– Több új könyvünk jelenik meg erre az alkalomra. Simonfy József verseskötete az egyik, a Kővel vetett ágy. Igazi kuriózum Molter Károly újra kiadott Bolond kisváros című novelláskötete, sokan magukra ismerhetnek a szereplőkben. Néprajzi munkákkal is kirukkolunk: az Emberek és kontextusok sorozatban Berekméri István András Minden poklokon keresztül című kötete jelenik meg, a sáromberki bácsi önéletírását Vajda András néprajzkutató rendezte sajtó alá. Hamarosan napvilágot lát a Népmondák sorozatban a csángó Tankó Fülöp Gyugyu történeteit bemutató könyve, valamint Ozsváth Ilona Lámpások voltunk című, három udvarhelyszéki pedagógus élettörténetét tartalmazó kötete. Remélem, hogy elkészül a vásárig Makki Gergely Ökológiai gazdálkodás című könyve, amelyből döbbenetes dolgokat tudhatunk meg a globalizációval kapcsolatban. De a Mentor a könyvvásár után is kínál érdekességeket, például Sebestyén Spielmann Mihály Időtár című vásárhelyi kronológiáját. Készül Barabás László néprajzkutató 700 oldalas könyve a farsangi szokásokról, valamint az erdélyi ’56-os mártírokról szóló harmadik könyv is.
– A rendezvény egyik kimagasló momentuma a vásár legszebb könyvéért járó díj odaítélése. Ki lesz a zsűriben?
– A kiadóvezetők. Szóba került, hogy ne a közvetlen szakma zsűrizzen, hanem a könyveket tervező képzőművészek, de idén ezt nem sikerült kivitelezni. Szeretném, ha jövőre így történne. Tudni kell, hogy csakis erdélyi műhelyek köteteit értékeljük, minden kiadó három könyvvel pályázhat a szépségdíjas címre.
– Lesz-e erdélyi íróavatás? Mintha mostanában kevés lenne az eredeti erdélyi szépirodalmi alkotás…
– Talán nem mondhatnánk, hogy nem születnek művek, bár igazán kimagasló alkotást én sem láttam az utóbbi években. Inkább arról van szó, hogy aki alkot, az megpróbálja Magyarországon kiadni a munkáját, ott némileg jobban fizetnek.
– Az erdélyi könyvek hogy állnak helyt a magyarországi kínálatban?
– Erdélyi kiadványokkal szinte lehetetlen betörni a magyar könyvpiacra. Egyenes úton semmiképp, kerülő utakon még van némi lehetőség. A három legnagyobb magyarországi könyvterjesztőből kettőnek sok saját kiadványa van, azokat népszerűsíti. Az erdélyi köteteket felteszik egy magas polcra, s onnan aztán ritkán kerülnek a vevők elé.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.