
Fotó: A szerző felvétele
– A sokat siratott Gutenberg-galaxisban 14-ik éve szerveznek könyvvásárt Marosvásárhelyen, a helyek korlátozott száma miatt idén kénytelenek voltak elutasítani a későn jelentkezőket. Növekvő tendenciát mutatna a könyv iránti érdeklődés?
– Már május végén értesítettük a potenciális résztvevőket, hogy ismét vásár lesz, idén körülbelül 160 kiadónak küldtünk meghívót. Soha még ennyi jelentkező nem volt. Akik későn jelezték részvételi szándékukat, azok standja számára egyszerűen nem maradt beépíthető hely a színház előcsarnokában. Máshová meg nem akarjuk költöztetni a rendezvényt, ez a megszokott helye.
– Van azért, akiknek szívesen helyet szorítottak volna…
– Valóban, sajnos idén sem tudjuk vendégül látni a felvidéki, vajdasági, kárpátaljai magyar kiadókat. Egyszerűen nincs anyagi fedezetük a részvételre. A pozsonyi Kalligram például utoljára két évvel ezelőtt járt Marosvásárhelyen, amikor A Héttel közösen hívtuk meg őket. Egy-két nagy kiadótól eltekintve a könyves vállalkozások szegények.
– A román kiadók mért nem érdeklődnek a könyvvásár iránt?
– Negyvenhárom neves hazai román kiadónak is küldtünk meghívót, de még csak nem is válaszoltak. Valószínűleg nem éri meg nekik idejönni, nem számítanak jelentős bevételre. A vásárhelyi román kiadóknak, a Vatrának, a Nicónak, az Ardealulnak, az Ansidnak ingyenes részvételt biztosítunk, ők bizonyára a résztvevők között lesznek.
– Van olyan kiadó, amely először jelentkezett a vásárra?
– A magyarországi Századvég, a Magyar Mercurius, a Műszaki Kiadó és mások.
– A Mentor Kiadó milyen újdonságokkal készül?
– Több új könyvünk jelenik meg erre az alkalomra. Simonfy József verseskötete az egyik, a Kővel vetett ágy. Igazi kuriózum Molter Károly újra kiadott Bolond kisváros című novelláskötete, sokan magukra ismerhetnek a szereplőkben. Néprajzi munkákkal is kirukkolunk: az Emberek és kontextusok sorozatban Berekméri István András Minden poklokon keresztül című kötete jelenik meg, a sáromberki bácsi önéletírását Vajda András néprajzkutató rendezte sajtó alá. Hamarosan napvilágot lát a Népmondák sorozatban a csángó Tankó Fülöp Gyugyu történeteit bemutató könyve, valamint Ozsváth Ilona Lámpások voltunk című, három udvarhelyszéki pedagógus élettörténetét tartalmazó kötete. Remélem, hogy elkészül a vásárig Makki Gergely Ökológiai gazdálkodás című könyve, amelyből döbbenetes dolgokat tudhatunk meg a globalizációval kapcsolatban. De a Mentor a könyvvásár után is kínál érdekességeket, például Sebestyén Spielmann Mihály Időtár című vásárhelyi kronológiáját. Készül Barabás László néprajzkutató 700 oldalas könyve a farsangi szokásokról, valamint az erdélyi ’56-os mártírokról szóló harmadik könyv is.
– A rendezvény egyik kimagasló momentuma a vásár legszebb könyvéért járó díj odaítélése. Ki lesz a zsűriben?
– A kiadóvezetők. Szóba került, hogy ne a közvetlen szakma zsűrizzen, hanem a könyveket tervező képzőművészek, de idén ezt nem sikerült kivitelezni. Szeretném, ha jövőre így történne. Tudni kell, hogy csakis erdélyi műhelyek köteteit értékeljük, minden kiadó három könyvvel pályázhat a szépségdíjas címre.
– Lesz-e erdélyi íróavatás? Mintha mostanában kevés lenne az eredeti erdélyi szépirodalmi alkotás…
– Talán nem mondhatnánk, hogy nem születnek művek, bár igazán kimagasló alkotást én sem láttam az utóbbi években. Inkább arról van szó, hogy aki alkot, az megpróbálja Magyarországon kiadni a munkáját, ott némileg jobban fizetnek.
– Az erdélyi könyvek hogy állnak helyt a magyarországi kínálatban?
– Erdélyi kiadványokkal szinte lehetetlen betörni a magyar könyvpiacra. Egyenes úton semmiképp, kerülő utakon még van némi lehetőség. A három legnagyobb magyarországi könyvterjesztőből kettőnek sok saját kiadványa van, azokat népszerűsíti. Az erdélyi köteteket felteszik egy magas polcra, s onnan aztán ritkán kerülnek a vevők elé.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.