Fotó: A szerző felvétele
2010. január 25., 09:412010. január 25., 09:41
Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész „szerepálmának” nevezte azt a feladatot, hogy megnyithatta Szabó Zoltán (Judóka) február hetedikéig látogatható tárlatát a vásárhelyi Kultúrpalotában. Rengeteg asszociációs lehetőséget kínál a kiállított anyag – mondta el Vécsi Nagy. A most látható installációk, performanszok, aszamblázsok, festmények, grafikák legtöbbjét az 1990-es évek elején és azóta készítette a művész.
„Bennük misztikus jelrendszerek, ősi kultúrák mélyéből felsejlő értékek is megfogalmazódnak, furcsa, régi anyagtársítások jelentkeznek, természettudományi, bölcseleti tartalmak is megfogalmazódnak” – mondta el a művészettörténész. Mint kifejtette, bár az erdőszentgyörgyi születésű Szabó, aki 1979-ben végezte a Ion Andreescu Képzőművészeti Egyetemet, jelentős alkotó, kevés írás foglalkozik alkotásaival – mindig elhárította az újságírói közeledést, és nem kapott semmilyen hatalomtól, hatóságtól semmiféle „plecsnit”.
„Itt az ideje, hogy kimondjuk: Szabó Zoltán munkáinak a jelentősége nemcsak erdélyi magyar kultúránk, hanem mind össznemzeti és hazai képzőművészetünk szempontjából is meghatározó. Hozzátehetjük nyugodtan, hogy európaiságunk, sőt az egyetemes kultúrába ágyazottságunk tekintetében is” – fejtette ki a művészettörténész. Szabó Zoltán korán elhunyt képzőművésztársát, Ady József grafikust idézte Vécsi Nagy, aki 1991-ben többek között azt írta róla, hogy a kortársak közül a legérdekesebb, legfajsúlyosabb egyéniség volt, aki hamar meghaladta a szürrealizmust, és alkotásait erős egzisztencializmus jellemzi.
Hazai mesterei, Abodi Nagy Béla, Miklóssy Gábor mellett főként Francis Bacon, a 20. századi ír festő hatott rá. Egyetem után alapító tagja volt a MAMŰ-nek, azaz a Marosvásárhelyi Műhelynek. Az e körül kibontakozó apolitikus, művészetmegújító mozgalomnak Judóka aktív résztevője volt. „Identitás- és igazságkereső művészete miatt egyre gyakrabban került szembe nemcsak a hivatalos kultúrpolitikával, hanem társainak az övénél óvatosabb művészetstratégiájával is” – emlékeztetett a művészettörténész.
Szabó Zoltán munkáit annak idején egyes kiállítások anyagából kizsűrizték, hiszen több közülük vakmerő, sőt polgárpukkasztó volt. A rendszerváltás előtt a képzőművész kitelepedni készült az anyaországba, de végül itthon maradt. Később részt vett a Magyarországra távozott egykori MAMŰ-sök tárlatain. Idehaza az egyik leghűségesebb, stílusteremtő résztvevője a Szent Anna-tó partján rendszeresen megszervezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválnak.
Bár komoly nézeteltérései voltak a kommunista titkosszolgálattal, és ez rá nézve negatív következményekkel járt, szerényen annyit mondott: „voltak, akik nálam sokkal többet szenvedtek emiatt, de megkaptam én is a porciómat”. A képzőművész egyébként 1979-től a Maros Megyei Múzeum művészeti részlegének a munkatársa.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok