2008. december 08., 07:002008. december 08., 07:00
A gazdagon illusztrált kötet első részében Kolozsvárt ismerhetjük meg a szobor felállításának idején, a második fejezetben a szerző a szülőváros Mátyás-kultuszát mutatja be a kezdetektől napjainkig. Murádin Jenő gondos gyűjtőmunkájának köszönhetően fényképekkel, levelekkel illusztrálva követhetjük végig Fadrusz János életét és munkásságát, ugyanakkor a könyvben szó esik a szobrász két másik alkotásáról, a zilahi Wesselényi-szoborról és a Feszületről is. A kiadvány bepillantást enged a Mátyás-szobor megalkotásának és felállításának történetébe az ötlet felvetődésétől a pályázat meghirdetésén, majd a szobor tervein át a leleplezésig, a könyv második fele pedig a műalkotás további sorsát ismerteti a felállításától napjainkig. Az Unipan Helga tervezte kötet címlapján Mátyás király Fadrusz János által megmintázott arca látható.
A Mátyás-szobor az eltelt több mint egy évszázad során beépült a kolozsváriak tudatába, és minden polgár számára a város szívét jelenti – vélekedett a szerkesztő, Dávid Gyula irodalomtörténész, akinek olvasatában a kötet második része arról szól, hogyan őrizte meg magának Kolozsvár népe a kisajátítási és elidegenítési kísérletek ellenére is Mátyás király szobrát.
A más huszadik századi kolozsvári alkotókat, például Ács Ferenc és Szopos Sándor festőművészeket bemutató könyveket is jegyző Murádin Jenő szerint a 19–20. századi emlékek összegyűjtésére jóval kevesebb figyelmet fordítanak, mint a régebbi korok szellemi és tárgyi kultúrájának bizonyítékaira, így előfordulhat, hogy azok feledésbe merülnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Látogatottsági adatok