2008. december 08., 07:002008. december 08., 07:00
A gazdagon illusztrált kötet első részében Kolozsvárt ismerhetjük meg a szobor felállításának idején, a második fejezetben a szerző a szülőváros Mátyás-kultuszát mutatja be a kezdetektől napjainkig. Murádin Jenő gondos gyűjtőmunkájának köszönhetően fényképekkel, levelekkel illusztrálva követhetjük végig Fadrusz János életét és munkásságát, ugyanakkor a könyvben szó esik a szobrász két másik alkotásáról, a zilahi Wesselényi-szoborról és a Feszületről is. A kiadvány bepillantást enged a Mátyás-szobor megalkotásának és felállításának történetébe az ötlet felvetődésétől a pályázat meghirdetésén, majd a szobor tervein át a leleplezésig, a könyv második fele pedig a műalkotás további sorsát ismerteti a felállításától napjainkig. Az Unipan Helga tervezte kötet címlapján Mátyás király Fadrusz János által megmintázott arca látható.
A Mátyás-szobor az eltelt több mint egy évszázad során beépült a kolozsváriak tudatába, és minden polgár számára a város szívét jelenti – vélekedett a szerkesztő, Dávid Gyula irodalomtörténész, akinek olvasatában a kötet második része arról szól, hogyan őrizte meg magának Kolozsvár népe a kisajátítási és elidegenítési kísérletek ellenére is Mátyás király szobrát.
A más huszadik századi kolozsvári alkotókat, például Ács Ferenc és Szopos Sándor festőművészeket bemutató könyveket is jegyző Murádin Jenő szerint a 19–20. századi emlékek összegyűjtésére jóval kevesebb figyelmet fordítanak, mint a régebbi korok szellemi és tárgyi kultúrájának bizonyítékaira, így előfordulhat, hogy azok feledésbe merülnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok