A történelmi egyházak közös istentiszteletét követően Markó Béla és Lukács Tamás magyarországi országgyűlési képviselő, a magyar Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottságának elnöke mondott ünnepi beszédet. Ezt követően Vörösmarty Mihály Gondolatok a könyvtárban és József Attila Elégia című versét hallgathatta meg a közönség Hatházi András színművész előadásában. Sipos Gábor, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke, Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul, Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács közép-erdélyi régiójának elnöke és Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója köszöntőbeszédeit követően a Kolozsvári Magyar Opera zenekara és szólistái léptek fel, akik Erkel Ferenc és Kodály Zoltán legnépszerűbb műveit adták elő.
| Kölcsey Himnusza megváltoztatta a magyar nemzeti közösséget – mondta el Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter pénteken a budapesti Iparművészeti Múzeumban, ahol kitüntetéseket adott át a Magyar Kultúra Napja alkalmából. A Magyar Kultúra Napját 1989 óta ünneplik január 22-én annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz kéziratát. Az ünnep kapcsán megtartott díjátadó előtt Réthelyi Miklós hangsúlyozta: egy élet értékét azon lehet legjobban lemérni, hogy az ember mennyit tudott változtatni környezetén. „Kölcsey Himnusza megváltoztatta a magyar nemzeti közösséget (...), mert átélhetővé tett olyan elvontnak tűnő fogalmakat, mint a nemzet” – idézte fel a miniszter, hozzátéve azonban, a költő nemcsak a nemzet fogalmát írta körül, hanem a szabadságét is. Mint kiemelte, többféle szabadság létezik, így például az alkotói szabadság, „mely nemcsak a művészi önmegvalósítást jelenti, hanem az élet kiteljesítésének a lehetőségét, amikor nincs »vérözön«, sem »lángtenger«. (...) Szabadság nélkül nem születtek volna meg azok az alkotások, szellemi és közösségi teljesítmények, melyek most díjat érdemelnek”–- fogalmazott. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetője rámutatott: a Himnusz „a magyar identitás és nemzeti érzület legteljesebb kifejezése”, mely szellemi vonatkozásokban is kijelöli a haza terét: „a haza tehát nemcsak földrajzi terület, hiszen magunkban hordozzuk, ahogy magunkban hordozzuk gondolatainkat, érzéseinket is, melyeket alkotássá formálhatunk”. Réthelyi Miklós kifejtette, az igazi jutalmat a befejezett munka hordozza magában, de a pénteken Szőcs Géza és Hoffmann Rózsa államtitkárokkal együtt átadott művészeti és oktatási elismerések is remélhetőleg új fejezetet nyitnak a díjazottak munkásságában. |
Markó Béla ünnepi beszédében a magyar himnusz különlegességéről beszélt. „Himnuszunk eltér más nemzetek himnuszától: nem lehet díszlépésben menetelni rá és énekelni, ez a himnusz többet jelent számunkra ennél. Azt üzeni, hogy értékeinkhez, hagyományainkhoz ragaszkodó nemzet vagyunk, amely nem dobja el értékeit. Ez a himnusz töprengő, önmagunkba néző, önkritikára képes nemzetnek mutat föl, amely nem más nemzetekben keresi a hibát, hanem önmagában. Olyan nemzet vagyunk, amely képes önmagába nézni, képes újra és újra végiggondolni saját történelmét” – fogalmazta meg saját himnuszértelmezését a civilben költő politikus.
Lukács Tamás beszédének végén a 2010-es nemzeti összetartozásról szóló törvény szövegét „adta ajándékba” Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspöknek, aki a jogszabály teljes szövegét felolvasta. Szilágyi Mátyás ünnepi köszöntőjében elmondta, szükség van a magyar kultúra összetartó erejére, nélkülözhetetlen a nemzet stratégiai céljainak megvalósításához.
A magyarság művelődési helyzetéről beszélgettek annak a kerekasztal-beszélgetésnek a résztvevői, amelyet a Magyar Kultúra Ünnepe keretében rendeztek meg pénteken Nagyváradon. A tíz évvel ezelőtti első hasonló rendezvénynek is ugyanez volt a témája – emlékeztetett a két főszervező, Fleisz János nagyváradi történész, a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének elnöke, illetve Porkoláb Lajos, a berettyóújfalvi Nadányi Zoltán Művelődési Központ igazgatója. Az elmúlt tíz évben nagyon sok változás történt, főként ami a kultúra közvetítésének eszközeit illeti, ennek pedig nem mindenki örül – derült ki a beszélgetésből.
Pomogáts Béla irodalomtörténész azt mondta, nem nyugodt a magyarság jelenlegi műveltségi állapotát illetően. Mint kifejtette, az 1989-ig tartó időszak marxista álértékeivel szemben a társadalom ellenállást tanúsított, keresve a népi kulturális, illetve európai értékeket, de mostanra ez az érdeklődés – főként a tömegkultúra térnyerése miatt – lanyhulni látszik. Kovács Béla Lóránt, a Debreceni Egyetem adjunktusa ennél jóval optimistábban nyilatkozott: szerinte ugyanis manapság már nem elég csak azt mérni, hogy az emberek milyen gyakran olvasnak hagyományos könyveket, hiszen az új médiumok, elsősorban pedig nem is a rádió és a televízió, hanem a világháló számtalan lehetőséget kínál mind kultúraterjesztésre, mind közösségformálásra. Cs. Tóth János művészeti író szerint a nyomtatott betűt sem fenyegeti kihalás, Erdei Gábor, a Debreceni Egyetem munkatársa a felnőttképzés elterjedéséről beszélt, Böcskei László római katolikus megyés püspök, az esemény házigazdája pedig az egyház művelődési miliőként való működését fejtette ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok