A lét rivaldafényben

 Kövesdy István, a társulat művészeti vezetője, az előadás rendezője régóta készül arra, hogy színpadra állítsa az önéletrajzi fogantatású darabot, amelyet 2003-ig sehol sem játszottak, mert a szerző ezt megtiltotta, a művet viszont ismerte a nagyközönség, ugyanis Bergman 1997-ben tévéjátékot készített belőle. A svéd szerző-rendező darabja a filmtörténet hőskorába kalauzol, miközben az emberi lét néha szokványos, néha végletes állapotai kerülnek sajátos megvilágításba. Bergman maga nem jelenik meg a darabban, de mostohaanyjáról és más hozzátartozóiról kegyetlen őszinteséggel ír. Az ismert színművet Erdélyben most játsszák először magyarul.

“Bergmannal mindenképp foglalkozni kell, hiszen a huszadik század egyik legjelentősebb művészegyénisége volt. Töményen és szépen foglalja össze mindazt, amit alkotásról, filmről, színházról, a művészetről, mint a valóságból való menekülés talán egyetlen lehetőségről tudni lehet” – vélekedett a rendező, aki szerint Bergman arra kényszeríti a nézőt, hogy önmagába nézzen, feltegye magának a darabban felmerülő kérdéseket, és próbáljon meg választ találni azokra.

Az egyik főszerepet, Bergman nagybátyát Szélyes Ferenc Jászai-díjas művész alakítja. “Bergmant játszani nekünk is újdonság. Izgalmas két és fél hónapos próbaidőszak áll mögöttünk, nekünk, színészeknek a szöveg és a mögötte meghúzódó tartalom megfejtése volt érdekes feladat” – mondta a színművész, aki kíváncsian várja, hogy milyen lesz a közönség reakciója.

Nagy Dorottya egy huszonéves nő bőrébe bújik, aki egy ötvenéves férfival él együtt. “Számomra az volt érdekes, hogy megfejtsem: mi az, ami ezt a nőt arra készteti, hogy kitartson emellett a férfi mellett, aki veri és megcsalja. Hitelesen kell eljátszanom egy olyan magatartást, amelyet minden józan ítélőképességű ember megkérdőjelez. Meg kellett keresnem azt az erős szálat, amely összetartja ezt a két embert. A férfi, Bergman nagybátyja egy őrült feltaláló, és talán ez a megszállottság, a zseniális kisugárzása az, ami magával ragadja a lányt” – mesélt a szerepformálás nehézségeiről a művésznő.

Boér Ferenc egy süketnéma dúsgazdag asszony tudós értelmiségi férjét, a Biblia-magyarázatokkal foglalkozó, alkoholista professzort játssza, és a szerep miatt érkezett Kolozsvárról Marosvásárhelyre. “Rendkívül összetett figurát kell alakítanom. Az ember normális aggyal egy csomó minden ellen tiltakozik, amit ez a szerepelő tesz. De hát a színésznek ez a sorsa: azt is hitelesen kell eljátszania, ami tőle idegen, és olyan közegben is el kell mélyülnie, amelyet esetleg csak hallásból vagy olvasmányaiból ismer” – mondta a színművész.

A többi szerepben Mózes Erzsébet, Tompa Klára, Fodor Piroska, Sebestyén Aba, Kilyén Ilka, Benő Kinga, Berekméri Katalin, Henn János, Balázs Éva, Fülöp Bea, Somody Hajnal, Harsányi Zsolt, Tollas Gábor, László Zsuzsa, László Csaba, Bányai Kelemen Barna, Kovács Botond, Ördög Miklós Levente, Meszesi Oszkár, Bartha László Zsolt lép fel. A jelmezeket Salat Zakariás Csaga, a díszletet Damokos Csaba tervezte.