
Fotó: Biró István
2011. március 10., 09:202011. március 10., 09:20
Az egy éve nyílt nagyváradi Konstant Galéria kimondottan kortárs művészek bemutatásával foglalkozik, így aztán nem is az az elsődleges célja, hogy minél több alkotást értékesítsen.
Constantin Costea, a Konstant Galéria vezetője kifejtette: a kiállítóteremnek nem is lehet az anyagi haszonszerzés a lényege, hiszen itt főképp olyan fiatal, kísérletező művészek állítanak ki, akik még keresik a helyüket a művészvilágban – az azonban alapvető követelmény, hogy kiforrott stílusuk legyen, és nagyon is átgondolt munkákkal jelentkezzenek. „Azokat a művészeket szeretnénk népszerűsíteni, akik már tudják, mit akarnak” – szögezte le a galériavezető. Arra, hogy árveréseket szervezzen, még nem gondolt, de azt mondja, Nagyváradon valószínűleg nem is lenne nagy sikere egy kortárs alkotásokat értékesítő aukciónak. Ettől függetlenül bizakodó a közönséget illetően, és nem gondolja, hogy a kortárs alkotások távol állnának a mindennapi ember ízlésétől, még akkor sem, ha a Konstant szándékosan nem olyan műveket állít ki, amelyek csak a nappali falát díszíthetik. „Sokszor előfordult, hogy az utcáról tévedtek be a járókelők, és tetszett, amit láttak. Már száznál is több olyan látogatónk van, aki rendszeresen eljön a kiállítás-megnyitókra” – magyarázta Constantin Costea. A galériában eddig egy év alatt hét kiállítást szerveztek csak váradi művészek alkotásaiból, de az eladás azért is nehézkes, mert a munkák értékének nincs egyetemes mércéje – tudtuk meg.
Szatmárnémetiben két galéria is működik a Román Képzőművészek Egyesülete szatmári tagozatának tulajdonában. Muhi Sándor grafikus, az egyesület szatmári elnökségi tagja lapunk kérdésére elmondta, az utóbbi időben egyre kevesebb képet tudnak értékesíteni ezekben a galériákban, amelyek elsősorban üzletek, csak másodsorban kiállítótermek. „Ezek alapvetően kereskedelmi egységek, ahol képeket árulunk. Annak érdekében, hogy felhívjuk rájuk a figyelmet, több kiállítást is szervezünk bennük, de annak ellenére, hogy mindkettő forgalmas, központi helyen van, kevés érdeklődő keresi fel őket” – panaszkodik a képzőművész. Muhi szerint általában havonta 2-3 alkotás talál gazdára, de olyan hónap is volt, amikor egy sem kelt el. A 22 tagot számláló egyesület galériájában a tagok munkáira keresnek vevőket, emellett természetesen képzőművészeti alapanyagokat és kiegészítő kellékeket is értékesítenek. Az újközpontbeli galéria épületében egyébként műtermeket is fenntart az egyesület. Az egyesületnek már 1989 előtt is volt saját galériája a mostanival átellenben lévő ingatlanban. Hasonló galériák nincsenek a partiumi megyeközpontban, kiállítótermeket is csak a Szatmár Megyei Múzeum képzőművészeti részlege tart fenn, ahol állandó és időszaki kiállításokat rendeznek. Erdős Pál és Pap Aurél szatmári festőművészek egykori műtermeit is kiállítóteremként használja a múzeum. Emellett a városháza és a megyeháza előcsarnokában is rendeznek eladással egybekötött kiállításokat.
A 2008-ban indult, azóta sikeresen működő kolozsvári Quadro Galéria vezetője, Székely Sebestyén György művészettörténész elmondta, hogy megtalálták azt a vásárlóréteget, amit kerestek. „Nemcsak erdélyi, de magyarországi, bukaresti és németországi műgyűjtők is érdeklődnek az erdélyi műkincsek iránt, ezek a gyűjtők többnyire 10–20 ezer eurót hajlandók áldozni egy-egy festményre, de van, aki többet is” – magyarázta lapunknak a művészettörténész, aki szerint ők előnyben vannak az erdélyi galériákhoz képest, hiszen aukciósházként is működnek, így inkább a bukaresti és budapesti aukciósházakkal lehet őket összehasonlítani. A galéria vezetője szerint aukciókon sokkal jobban lehet értékesíteni a műtárgyakat, hiszen ezeknek az eseményeknek jó a reklámjuk, és sok gyűjtőt vonzanak. A Quadro karácsonyi aukciója sikeres volt, ez Székely Sebestyén György szerint pozitív irányt mutat, így reméli, hogy a tavaszi aukción is hasonlóan nagy lesz az érdeklődés és a vásárlókedv. „Romániában a műtárgypiac akkor indult be igazán, mikor megjelent három komoly galéria, amelyek kínálatában olyan darabok szerepelnek, amelyekhez máshogy nem lehet hozzájutni. Mi Erdélyben egyedül vagyunk, de ez üzleti szempontból egyáltalán nem jelent előnyt. Nagyon örülnék neki, ha több aukciósház indulna be a régióban, így lokális szinten is egészséges versenyhelyzet alakulna ki, a vásárlók többféle kínálatból válogathatnának” – magyarázta Székely.
A művészettörténész szerint tehát Romániában egyre jobb a műtárgypiac, a múlt héten megjelent összeállításunkban megkérdezett képzőművészek azonban mégis arra panaszkodtak, hogy nem tudnak megélni pusztán az alkotásból. Ez a galériavezető szerint azért van, mert nagyon sok a képzőművész, a műgyűjtők viszont a kortárs kínálatból csak a legjobbak, legeredetibbek iránt érdeklődnek. „Fontos azonban, hogy az erdélyi képzőművészek is megtalálják a közeget, amelyben kibontakozhatnak, lehetőségük van kiállítani. Az aukciósházak igyekeznek promoválni a jó kortárs alkotókat, szem előtt kell azonban tartanunk, hogy a gyűjtők elsősorban az egyedi értékek iránt érdeklődnek” – fejtette ki Székely. Hozzátette azonban, hogy a kortárs erdélyi alkotók között is vannak „kiváltságos helyzetűek”, Ioan Bunuş egyik alkotása például a Quadro egyik árverésén romániai viszonylatban a második legnagyobb végösszegért kelt el, a magyarok közül pedig Kancsura István szerepel előkelő helyen.
„A gazdasági válság olyan szempontból érintett minket, hogy eltűntek azok a vásárlók, akik ajándéktárgyként vásároltak festményeket, megnőtt azonban azok száma, akik tudják, hogy a műtárgyvásárlás nem pénzkidobás, hanem remek befektetés” – mutatott rá Székely.
Az evangélikus püspökség Reményik Sándor Galériája utoljára 2007. december 15-én szervezett nem jótékonysági célú aukciót – tudtuk meg Szép Krisztinától, a kolozsvári galéria vezetőjétől. „A karácsonyi árverésen elég szép számmal tudtuk értékesíteni erdélyi művészek alkotásait, de ezek kikiáltási áron keltek el. A teljes összeget a képzőművészek kapták, nem számoltunk fel értékesítési költséget” – tájékoztatta lapunkat Szép Krisztina. A galéria vezetője elmondta: a gyér érdeklődés miatt azóta nem szerveztek hasonló aukciót, hiszen csak az utóbbi években kezdtek Erdélyben is népszerűek lenni az árverések. Kérdésünkre, hogy tervez-e a jövőben aukciókat a galéria, Szép Krisztina elmondta: nem, mert az evangélikus püspökség Reményik Sándor Galériája nem önálló jogi személy, így rengeteg utánajárással, munkával járna egy árverés megszervezése, amelyre nincs kapacitásuk. „Abban az esetben, ha valaki meg szeretné vásárolni a galériában kiállított képeket, megadjuk az alkotó elérhetőségét. Ennek a képzőművészek is örülnek, mert saját maguk tudják értékesíteni alkotásaikat” – közölte lapunkkal a galéria vezetője.
„Bár rengeteg neves művész élt és él Csíkszeredában, nem mindegyik tudja értékesíteni munkáját megfelelőképpen. A kudarc oka nem a színvonalas képzőművészeti alkotások iránti igény hiánya, hanem a pénztelenség” – fejtette ki a Krónikának a Grifcom Műtárgykereskedés működtetője. A bolt főleg a helyi művészek alkotásainak árusításával foglalkozik, de művészellátó boltként is működik. A megyeközpontban egyébként több olyan galéria is működött, amelyekben árveréseket is tartottak, vagy ahol lehetőség nyílt a műalkotások megvásárlására, ezek azonban sorra bezártak. Balási Csaba, a néhai Golden Galery működtetőjeként gyakran szervezett olyan nagyméretű kiállításokat, amelyek a különböző alkotótáborokban született munkákat vagy egyéb értékes alkotásokat vonultattak fel.
Damokos Csaba, a Kovászna Megyei Képzőművész Szövetség elmúlt év végén megválasztott elnöke azt tervezi, hogy megújítja a sepsiszentgyörgyi művészellátó bolt arculatát, és megváltoztatja az ott zajló műkereskedelmet. Szerinte ugyanis nem úgy kell működnie a galériának, hogy a művészek behoznak néhány képet, és azokat árulják, hanem tőkét kell kovácsolni, műtárgyakat felvásárolni, majd más galériákkal csereberélni, hogy változatosabb legyen a kínálat.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.