2009. október 16., 10:402009. október 16., 10:40
Mindenki kisebbség címmel a hétvégén rendezi meg hatodik alkalommal a Szépírók Társasága az Őszi Irodalmi Fesztivált a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban.
A két nap alatt mintegy negyven írót felvonultató rendezvénysorozat Szilágyi Lenke fotóművész kiállításának megnyitójával kezdődik szombaton délután három órakor.
„Szilágyi Lenke sokféle kisebbséget fotózott, a kiállítás ezt a sokféleséget fogja megmutatni, valamint levetítjük Kistamás László róla készült portréfilmjét is” – fogalmazott Szántó T. Gábor író, az esemény főszervezője.
A fesztivál programja szekciókra tagolódik; ezekben a különféle kisebbségi léthelyzetekről beszélgetnek és azokkal kapcsolatos írásokból olvasnak fel a szerzők. „A kisebbségi léthelyzet nagyon sokrétű, lehet etnikai jellegű, kisebbséget alkotnak a határon túl élők, az emigráns magyarok, de érezhetik magukat így a nők és a gyermekek is” – mondta a főszervező, aki hozzátette, hogy a gyerekek a legsebezhetőbbek.
| A magyar könyvkultúra rendkívüli tekintélyre tett szert Németországban az elmúlt több mint tíz évben, ezt tükrözi a magyar részvétel is a szerdán nyílt frankfurti nemzetközi könyvvásáron – nyilatkozta Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) igazgatója; a szakember felidézte, hogy az ország díszvendégként éppen tíz évvel ezelőtt mutatkozhatott be a világ legrangosabb könyves seregszemléjén. A magyar stand rendkívül előkelő helyen van, az egyik központi csarnok főbejáratával szemben, ami az igazgató szerint az ország megbecsülését is tükrözi. Mint elmondta, Magyarország 120 négyzetméter alapterületen mintegy 1000 könyvből álló válogatással van jelen. Ez az 1000 könyv az egyéves magyar könyvtermés körülbelül 8 százaléka. A válogatás túllép a kortárs irodalmon, magában foglalja a társadalomtudománytól kezdve a természettudomány, illetve az alkalmazott tudományok területeit, továbbá a művészeti könyveket és a gyerekkönyveket is. Ebben az évben a korábbinál is hangsúlyosabban és értékesebb válogatással jelenik meg a kisebbségi magyar irodalom. Zentai Péter László megjegyezte, 1999 óta a magyar írók Európában szinte minden irodalmi díjat megkaptak, a könyvvásár békedíjától az irodalmi Nobel-díjig, ebben a németországi bemutatkozás is rendkívül sokat segített. |
„Társadalmi feszültségeink egy részét a politikai indulatkeltés mellett az erőszakos nevelés módszerei okozzák. Különösen nagy gondot okoz, ha intézményes keretek között érvényesül elnyomó pedagógia” – tette hozzá Szántó T. Gábor.
Külön szekciót alkotnak a fesztiválon például a vidékről városba költözők, de a „zenei underground mint kisebbség” is megjelenik szombat este egy koncert erejéig.
A főszervező azzal is indokolta a fesztivál témaválasztását, hogy a modern ember, a hagyományos közösségek megingása után gyakran csak másokhoz viszonyítva tudja meghatározni önmagát. „Az ember a magány elől kollektívumokba menekül, szélsőséges esetben ellenségképet formál, hogy szorongásaira magyarázatot találjon” – mutatott rá Szántó T. Gábor.
A főszervező ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a sokféle megközelítési mód megérinti az olvasókat is. „Az elmúlt években szép számmal látogatta fesztiválunkat a közönség, reméljük, hogy az érdekes témák beindítják majd a párbeszédet nemcsak az írók, hanem a nézők között is” – tette hozzá.
A fesztivál programja szerint a beszélgetéseken olyan írókkal, költőkkel, esszéistákkal, irodalomtörténészekkel találkozhatnak az érdeklődők, mint Parti Nagy Lajos, Bán Zsófia, Grendel Lajos, Márton László, Gergely Ágnes, Háy János, Térey János, Závada Pál, Balázs Attila, Gerevich András vagy Kiss Judit Ágnes.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.