2010. december 15., 09:162010. december 15., 09:16
A kötetet szerkesztő Rigán hozzáfűzte: a Komp-Press Kiadónál megjelent könyv a drámai szöveget virtuális térnek tekinti, ahol a szöveg meghatározza a szereplők mozgásterét. A kötet alcíme: A virtuális tér és a történelmi idő viszonyának módosulásai Páskándi Géza és Marin Sorescu drámáiban, amely egyben Karácsonyi Zsolt doktori értekezése is.
A szerző Rigán Loránd bevezetőjét követően elmondta, a témaválasztása nem véletlen, már államvizsga-dolgozatát is Páskándi Géza munkásságából írta. Karácsonyi Zsolt szerint Páskándi Géza és Marin Sorescu életpályája és gondolkodása is hasonlít egymásra: mindketten ültek börtönben, mindkettőjükre hatott az egzisztencialista filozófia, illetve egyedi módon viszonyulnak az abszurd irodalomhoz. A szerző ugyanakkor hozzáfűzte, rendkívül tudatos drámaírókról van szó, alkotásaikban nincsenek véletlenek.
Rigán kérdésére, hogy milyen tapasztalat az irodalomelmélet-írás a versíráshoz képest, Karácsonyi úgy nyilatkozott, gyakorlatilag nem érzékel nagy különbségeket. „Ha az ember elhatároz valamit, az folyamatos háttérmunkát igényel” – mondta az eddig inkább költőként ismert Karácsonyi Zsolt. Rigán Loránd felvetésére, hogy az „újfajta” drámaolvasási módszer szerint a szövegek „tér-képek” volnának, Karácsonyi elárulta témaválasztásának titkos okát: „Be akartam bizonyítani, hogy a két szerző nemcsak az üzeneteik miatt, hanem egyébként is profi drámaírók.” Karácsonyi Zsolt hozzáfűzte: olyan fogalmak jelentését igyekezett tisztázni, mint a virtuális tér. Arra a kérdésre, hogy a két szerző közül melyik áll hozzá közelebb, Karácsonyi kitérő választ adott, bár azt elismerte, kezdetben Páskándi állt hozzá közelebb, mert vele korábban is többet foglalkozott.
A könyvbemutatót megelőzően ünnepi képzőművészeti tárlat nyílt neves erdélyi festők műveiből. Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke elmondta: a nosztalgia jegyében nyitják meg a Korunk Galéria szervezte kiállítást. Hozzáfűzte: az emlékezés és a minőség egyaránt fontos szempont volt a kiállítás anyagának összeállításában, néhány, a közelmúltban elhunyt képzőművész alkotásait is megtekintheti a közönség. „Úgy vélem, advent idején meg kell ajándékoznunk egymást azzal, ami szép” – mondta Tibori Szabó Zoltán, a Kolozsvár Társaság alapító tagja, újságíró, aki részletesen ismertette a tárlat anyagát.
Kántor Lajos megköszönte a gyűjtőknek, hogy rendelkezésre bocsátották a birtokukban levő alkotásokat, hozzáfűzte: a most megnyitott tárlat mellett továbbra is látható a Kolozsvár Társaság Balázs Péter festményeit és grafikáit bemutató állandó kiállítása. A mostani tárlaton ugyanakkor megtekinthető Gy. Szabó Béla eddig még nem látott önarcképe és néhány kevésbé ismert szerző alkotása is. Tibori Szabó Zoltán közölte: a tárlat anyagát gazdagítják Tasso Marchini alkotásai is, aki olasz neve és szerb származása ellenére előbb Nagyváradon, majd Kolozsváron alkotott az 1920-as, illetve 1930-as években. Tibori szerint Marchini a két világháború közötti időszakban Erdélyben alkotó festőművészek egyik legjobbja. A gazdag kiállításon láthatók Paulovits László grafikái is, aki erdélyi magyar írók, költők portréját rajzolta meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok