A dráma virtuális tere

A kötetet szerkesztő Rigán hozzáfűzte: a Komp-Press Kiadónál megjelent könyv a drámai szöveget virtuális térnek tekinti, ahol a szöveg meghatározza a szereplők mozgásterét. A kötet alcíme: A virtuális tér és a történelmi idő viszonyának módosulásai Páskándi Géza és Marin Sorescu drámáiban, amely egyben Karácsonyi Zsolt doktori értekezése is.

A szerző Rigán Loránd bevezetőjét követően elmondta, a témaválasztása nem véletlen, már államvizsga-dolgozatát is Páskándi Géza munkásságából írta. Karácsonyi Zsolt szerint Páskándi Géza és Marin Sorescu életpályája és gondolkodása is hasonlít egymásra: mindketten ültek börtönben, mindkettőjükre hatott az egzisztencialista filozófia, illetve egyedi módon viszonyulnak az abszurd irodalomhoz. A szerző ugyanakkor hozzáfűzte, rendkívül tudatos drámaírókról van szó, alkotásaikban nincsenek véletlenek.

Profi drámaírók

Rigán kérdésére, hogy milyen tapasztalat az irodalomelmélet-írás a versíráshoz képest, Karácsonyi úgy nyilatkozott, gyakorlatilag nem érzékel nagy különbségeket. „Ha az ember elhatároz valamit, az folyamatos háttérmunkát igényel” – mondta az eddig inkább költőként ismert Karácsonyi Zsolt. Rigán Loránd felvetésére, hogy az „újfajta” drámaolvasási módszer szerint a szövegek „tér-képek” volnának, Karácsonyi elárulta témaválasztásának titkos okát: „Be akartam bizonyítani, hogy a két szerző nemcsak az üzeneteik miatt, hanem egyébként is profi drámaírók.” Karácsonyi Zsolt hozzáfűzte: olyan fogalmak jelentését igyekezett tisztázni, mint a virtuális tér. Arra a kérdésre, hogy a két szerző közül melyik áll hozzá közelebb, Karácsonyi kitérő választ adott, bár azt elismerte, kezdetben Páskándi állt hozzá közelebb, mert vele korábban is többet foglalkozott.

Tárlat adventre

A könyvbemutatót megelőzően ünnepi képzőművészeti tárlat nyílt neves erdélyi festők műveiből. Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke elmondta: a nosztalgia jegyében nyitják meg a Korunk Galéria szervezte kiállítást. Hozzáfűzte: az emlékezés és a minőség egyaránt fontos szempont volt a kiállítás anyagának összeállításában, néhány, a közelmúltban elhunyt képzőművész alkotásait is megtekintheti a közönség. „Úgy vélem, advent idején meg kell ajándékoznunk egymást azzal, ami szép” – mondta Tibori Szabó Zoltán, a Kolozsvár Társaság alapító tagja, újságíró, aki részletesen ismertette a tárlat anyagát.

Kántor Lajos megköszönte a gyűjtőknek, hogy rendelkezésre bocsátották a birtokukban levő alkotásokat, hozzáfűzte: a most megnyitott tárlat mellett továbbra is látható a Kolozsvár Társaság Balázs Péter festményeit és grafikáit bemutató állandó kiállítása. A mostani tárlaton ugyanakkor megtekinthető Gy. Szabó Béla eddig még nem látott önarcképe és néhány kevésbé ismert szerző alkotása is. Tibori Szabó Zoltán közölte: a tárlat anyagát gazdagítják Tasso Marchini alkotásai is, aki olasz neve és szerb származása ellenére előbb Nagyváradon, majd Kolozsváron alkotott az 1920-as, illetve 1930-as években. Tibori szerint Marchini a két világháború közötti időszakban Erdélyben alkotó festőművészek egyik legjobbja. A gazdag kiállításon láthatók Paulovits László grafikái is, aki erdélyi magyar írók, költők portréját rajzolta meg.