2010. december 15., 09:162010. december 15., 09:16
A kötetet szerkesztő Rigán hozzáfűzte: a Komp-Press Kiadónál megjelent könyv a drámai szöveget virtuális térnek tekinti, ahol a szöveg meghatározza a szereplők mozgásterét. A kötet alcíme: A virtuális tér és a történelmi idő viszonyának módosulásai Páskándi Géza és Marin Sorescu drámáiban, amely egyben Karácsonyi Zsolt doktori értekezése is.
A szerző Rigán Loránd bevezetőjét követően elmondta, a témaválasztása nem véletlen, már államvizsga-dolgozatát is Páskándi Géza munkásságából írta. Karácsonyi Zsolt szerint Páskándi Géza és Marin Sorescu életpályája és gondolkodása is hasonlít egymásra: mindketten ültek börtönben, mindkettőjükre hatott az egzisztencialista filozófia, illetve egyedi módon viszonyulnak az abszurd irodalomhoz. A szerző ugyanakkor hozzáfűzte, rendkívül tudatos drámaírókról van szó, alkotásaikban nincsenek véletlenek.
Rigán kérdésére, hogy milyen tapasztalat az irodalomelmélet-írás a versíráshoz képest, Karácsonyi úgy nyilatkozott, gyakorlatilag nem érzékel nagy különbségeket. „Ha az ember elhatároz valamit, az folyamatos háttérmunkát igényel” – mondta az eddig inkább költőként ismert Karácsonyi Zsolt. Rigán Loránd felvetésére, hogy az „újfajta” drámaolvasási módszer szerint a szövegek „tér-képek” volnának, Karácsonyi elárulta témaválasztásának titkos okát: „Be akartam bizonyítani, hogy a két szerző nemcsak az üzeneteik miatt, hanem egyébként is profi drámaírók.” Karácsonyi Zsolt hozzáfűzte: olyan fogalmak jelentését igyekezett tisztázni, mint a virtuális tér. Arra a kérdésre, hogy a két szerző közül melyik áll hozzá közelebb, Karácsonyi kitérő választ adott, bár azt elismerte, kezdetben Páskándi állt hozzá közelebb, mert vele korábban is többet foglalkozott.
A könyvbemutatót megelőzően ünnepi képzőművészeti tárlat nyílt neves erdélyi festők műveiből. Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke elmondta: a nosztalgia jegyében nyitják meg a Korunk Galéria szervezte kiállítást. Hozzáfűzte: az emlékezés és a minőség egyaránt fontos szempont volt a kiállítás anyagának összeállításában, néhány, a közelmúltban elhunyt képzőművész alkotásait is megtekintheti a közönség. „Úgy vélem, advent idején meg kell ajándékoznunk egymást azzal, ami szép” – mondta Tibori Szabó Zoltán, a Kolozsvár Társaság alapító tagja, újságíró, aki részletesen ismertette a tárlat anyagát.
Kántor Lajos megköszönte a gyűjtőknek, hogy rendelkezésre bocsátották a birtokukban levő alkotásokat, hozzáfűzte: a most megnyitott tárlat mellett továbbra is látható a Kolozsvár Társaság Balázs Péter festményeit és grafikáit bemutató állandó kiállítása. A mostani tárlaton ugyanakkor megtekinthető Gy. Szabó Béla eddig még nem látott önarcképe és néhány kevésbé ismert szerző alkotása is. Tibori Szabó Zoltán közölte: a tárlat anyagát gazdagítják Tasso Marchini alkotásai is, aki olasz neve és szerb származása ellenére előbb Nagyváradon, majd Kolozsváron alkotott az 1920-as, illetve 1930-as években. Tibori szerint Marchini a két világháború közötti időszakban Erdélyben alkotó festőművészek egyik legjobbja. A gazdag kiállításon láthatók Paulovits László grafikái is, aki erdélyi magyar írók, költők portréját rajzolta meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok