
Fotó: Krónika
2007. március 20., 00:002007. március 20., 00:00
Pécs és Nagyszebenegyüttműködését a két városközös jellemzői alapján tervezik meg. Melyek ezek ahasonlóságok?
Ugyanakkora, mintegy 160–170 ezreslélekszámú városokról van szó.A pályázatunkban Pécset határtalanvárosként határoztuk meg, a megnevezésNagyszebenre is illik. A nyitottság, a befogadó jellegerre a városra történelméből adódóantalán még inkább jellemző, mint Pécsre –ahol pedig kilenc kisebbségi önkormányzat működik,és erős a német, a horvát, a roma közösség.Közös vonás továbbá, hogy az EurópaKulturális Fővárosa cím még inkábbnyitottságra neveli a két várost: fogadjanak beminél több új embert, az alternatívművészektől a politikusokig.
Nemcsak Nagyszeben felé nyitnaPécs, hiszen egy déli, regionáliskapcsolatrendszer kiépítését tervezik.
A nemzetközi kapcsolatainkat kéttengelyen kell elképzelni. Az egyik egy nyugat-keleti tengely,az úgynevezett déli kulturális övezet,tulajdonképpen a Trieszttől Nagyszebenig tartó régió.Itt hasonló típusú városok találhatók,amelyek sorsa időnként összekapcsolódott atörténelem során: olyan közös jegyekfedezhetők fel, amelyek alapján jól együtttudnának működni. Mi ezt szeretnénk erősíteni.A déli övezetben található Pécs többtestvérvárosa, például Kolozsváris – ezekkel a városokkal valóban tartalmaskapcsolatot szeretnénk kialakítani, leginkábbkulturális rendezvények cseréjével. Amásik tengely észak-déli, a Ruhr-vidéktőlIsztambulig tart. Utóbbi a Balkán felé valónyitásról is szól, a térségkultúrájának a felkarolásáról.Persze nem apáskodó módon tennénk ezt,nem akarunk senkit pátyolgatni, hiszen ezekben az országokbankomoly kulturális élet van, európai színvonalúfesztiválokat rendeznek. Inkább összekapcsolnánkezeket a városokat a tőlük nyugatabbra vagy északabbrazajló eseményekkel.
A Nagyszebennel valóegyüttműködésről sikerült márkonkrétumokban is megállapodni. Melyek ezek?
Õsszel indítottunk egyirodalmi ösztöndíjas programot, ennek keretébenidén egy luxembourgi és egy nagyszebeni írótszeretnénk vendégül látni egy hónapra.Bevonnánk őket különböző rendezvényekbe,szerveznénk számukra pódiumbeszélgetéstés felolvasóestet. Egyetlen feltétellel: írjanakszépirodalmi szöveget is Pécsről – ezeket azalkotásokat 2010-re összegyűjtenénk, éstöbb nyelven jelentetnénk meg. A nagyszebeni programkoordinátorával abban egyeztünk meg, hogy aszebeni filharmóniát meghívjuk Pécsre.Felmerült, hogy a Pécsi Pannon Filharmonikus Zenekarviszonozná a látogatást, az év végefelé. Terveink szerint ebbe a programba Luxembourgot ésEssent is bevonnánk.
A múlt heti pécsibemutatkozást Nagyszeben nem viszonozhatja majd magyarvonatkozású rendezvényekkel, hiszen itt nem túljelentős a magyar művelődési élet. Van-e olyan terv,amelynek keretében mégis megmutatkozhatnak az erdélyiművészek 2010-ben Pécsen?
Elsősorban olyan projektszemléletetszeretnék kialakítani, amely lehetővé teszi,hogy a fesztiváljainkon megjelenhessen egy erdélyimagyar társulat vagy zenekar is. Jóval többfesztivált és nemzetközi fórumot rendezünk,mint korábban, továbbá fejlesztenénk aPécsett már létező határon túlimagyarok fesztiválját. Mindenesetre számunkraéppolyan érdekes, ha itteni német vagy románírók, művészek fordulnak meg majd Pécsett.A fővárosprogram európai vállalkozás, éshangsúlyosan arra törekszik, hogy minden nemzetiségrészt vehessen benne. Erre most valóban van esély.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.