A Székelyföldi Grafikai Biennálé világszinten számontartott szakmai megmérettetés
Fotó: Székelyföldi Grafikai Biennálé/ Facebook
Minden eddiginél több, csaknem ezer művész jelentkezett a 8. Székelyföldi Grafikai Biennáléra – tájékoztattak a szervezők.
2024. április 18., 09:292024. április 18., 09:29
A kilenc hetes pályázási időszak alatt 926 művész küldött be összesen 2046 pályaművet a világ 68 országából – írták közleményükben, hozzátéve: elmondható, hogy a Székelyföldi Grafikai Biennálé világszinten számontartott szakmai megmérettetés, a részvétel pedig presztízsértékű a művészek körében.
A többi online formában elérhetővé válik a biennálé honlapján, a kiállításokon pedig elektronikus formában, kijelzőkön lesznek láthatók.
A 8. Székelyföldi Grafikai Biennáléra március 30-án zárult a nevezés, a zsűrizés első szakasza április 8–14. között zajlott.
A zsűrit Ciprian N. Isac bukaresti grafikus, Erőss István, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora, Tolnay Imre képzőművész, egyetemi tanár, Gyenes Gábor képzőművész, egyetemi adjunktus, Bordás Beáta művészettörténész, a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ vezetője, Filep Norbert képzőművész és Ferencz S. Apor képzőművész, a biennálé kurátora alkotja.
A kiírásban rámutatnak: az utóbbi években a világban zajló számos geopolitikai történés és ökológiai jelenség arra késztet, hogy komolyabb vizsgálat alá helyezzük a kollektív jelen- és jövőképünket.
„Megvizsgáljuk, hogy mi történik akkor, amikor egy viszonylagos társadalmi, politikai vagy természeti egyensúly megbillen. (…) Ugyanilyen fontos kérdés az egyéni lélek belső kiegyensúlyozott, nyugodt állapota vagy annak hiánya is” – áll a kiírásban.
Ezt megelőzően kiállítás nyílik a 2022-ben fődíjas Nastazja Ciupa lengyel művész alkotásaiból, és számos kísérő rendezvényt is tartanak.
A biennálé Kovászna, Hargita és Maros megye önkormányzatai, a Kovászna Megyei Művelődési Központ, a Csíki Székely Múzeum, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ, valamint a Maros Megyei Múzeum közös szervezésében valósul meg.
A Székelyföldi Grafikai Biennálé (G7) a grafikusi szakma jelentős nemzetközi fórumává vált, ami kiderül a biennálé idei felhívására beérkezett pályaművek mennyiségéből és minőségéből – közölték a szervezők.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A lázadásról, az emberi méltóságról, az angyalokról és a reményről beszélt Krasznahorkai László vasárnap Stockholmban. Az irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett magyar író a Svéd Királyi Akadémia ünnepi ülésén mondott ünnepi beszédet.
A Te szavadra a címe a Verbum Egyesület kiadásábanfrissen megjelent kötetnek, amely Gagyi Katinka erdélyi papokkal, szerzetesekkel, szerzetesnőkkel készített interjúit sorakoztatja fel.
Az 1806 és 1948 közötti időszak aradi színlapjait kutatta és rendszerezte, majd szerkesztette kötetbe a Kiskunfélegyházán élő, aradi származású Piroska házaspár, amely korábban az aradi magyar színjátszás 130 éves történetéről is könyvet írt.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!