Az 1920 és 1930 között zajló gyermekvonat-akcióról magánszemélyek emlékezetében nagyon mélyen élnek történetek
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
A nemzetközi gyermekvonat-akció a két világháború között címmel a trianoni döntés után a nyomor elől nyugatra menekített magyar gyerekek történetét idézi fel a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) Vármúzeumának péntektől látható kiállítása.
2021. december 10., 17:412021. december 10., 17:41
Ez a tárlat egy olyan történetről beszél, amely közvetlenül több mint 60 ezer magyar gyereket, a családtagokon keresztül pedig több százezer embert érintett – mondta el a kiállítás pénteki sajtóbejárásán Perényi Roland történész, a kiállítás egyik kurátora.
Mint hozzátette,
Réthelyi Orsolya történész, a kiállítás másik kurátora hozzátette: a tárlat bemutatja a korabeli kontextust, majd a résztvevő gyerekek – mások mellett Bibó István vagy Karády Katalin – tapasztalatait is, ügyelve arra, hogy ne mossa össze a különböző egyéni sorsokat. A BTM Vármúzeum Barokk csarnokának egyik falát a Keleti pályaudvar szinte életnagyságú, korabeli képe borítja, hiszen minden gyermekvonat innen indult az akció során, majd
A kiállítás felidézi, hogy Magyarországot 1920-ban egyszerre sújtották a világháborús vereség következményei, a megszállás, a spanyolnáthajárvány és az élelmiszerhiány. Eközben az új határokon túlról tömegek menekültek át, ám sokan közülük – például a „vagonlakók” – csak nyomorúságos körülmények között tudtak tengődni, de általános jelenség volt, hogy immár a középosztály is nélkülözött.
Tábori Kornél újságíró ezért „nyomorrazziákat” szervezett a külföldi hatalmak képviselőinek bemutatandó az elkeserítő magyarországi szociális helyzetet, de több holland magánszemély is akciókat indított a nélkülöző magyarok megsegítésére.
és a következő tíz évben Hollandiában 28 ezer, Belgiumban 21 ezer, Svájcban pedig 10 ezer magyar gyereket fogadtak be ideiglenesen helyi nevelőszülők, de Svédországba és Nagy-Britanniába is kijutott egy-egy vonatnyi gyerek.
Voltak közülük, akik végül nevelőszüleiknél maradtak vagy az idősebbek közül olyanok, akik rövidesen külföldön házasodtak meg, az akcióban résztvevő gyerekek 90-95 százaléka – pontos statisztikák nem maradtak fenn – azonban visszatért Magyarországra.
a holland Vilma királynőnek például szabályos kultusza alakult ki Magyarországon. Számos külföldi nevelőszülőben is érdeklődés támadt Magyarország felé, szervezett vonatokkal vagy külön úton is sokan ide látogattak, némelyek még a trianoni határok revíziójának is lelkes támogatóivá váltak.
A kiállítás utolsó szekciója 14 gyerek személyes sorsán keresztül mutatja be az akciót, néha szívszorító, de többségében boldog történeteket felidézve. Mint a személyes családi történetekből kiderül, sok helyen még ma is őrzik a befogadott magyar gyerekek emlékét, és előfordul az is,
Mint a kurátorok kiemelték, a 2022. március 27-ig látogatható kiállítás egyik célja is éppen az, hogy további történetek, emléktárgyak és dokumentumok előkerülését ösztönözze.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!