Benő Attila nyelvész, egyetemi tanár moderálta a beszélgetést
Fotó: Bethlendi Tamás
Az eredeti mű és a fordítás közti korántsem egyszerű viszonyt, az egyik nyelvből a másikba vezető oda-vissza utazás nehézségeit boncolgatták a résztvevők a Fordítás: hasonmás vagy alteregó? című kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét keretében tartottak péntek délután a Minerva-házban. A rendezvényen részt vevő erdélyi fordítók román, francia, finn, német, angol nyelvből ültetnek át magyarra szépirodalmi műveket, és olyan is akad, aki magyar kortárs regényt fordít románra.
2018. május 12., 12:102018. május 12., 12:10
2018. május 12., 12:142018. május 12., 12:14
H. Szabó Gyula, a könyvhét szervezője, a Romániai Magyar Könyves Céh alelnöke elmondta, 1989 előtt Erdélyben az európai szépirodalmi művek magyarországi fordítók munkája eredményeképpen láttak napvilágot a Horizont, Lektúra sorozatokban, most azonban számos erdélyi fordító ültet át magyarra szépirodalmat.
mint Walter Benjamin német filozófus mondja: “a fordítás az eredeti visszhangja”. Természetesen különbség van az egyes fordítás-fajták: a szakfordítás, általános fordítás, a műfordítás és a szakrális szövegek fordítása közt, az eredetihez viszonyított legnagyobb távolság talán a szépirodalom, a versek esetében feszül: itt kreatív munkáról, Hans-Georg Gadamer német filozófus szavával élve “utánalkotásról” van szó. A moderátor arra is kitért, a műfordítás esetében a szó szerinti hűség a szellemi hűtlenséghez vezethet, és a fordításon nem kell számonkérni az eredeti művet, amiként egy szobron vagy festményen nem kérhető számon a modell.
A fordításban talán az egyik legnehezebb dolog, hogy az eredeti szövegben rejlő kulturális, földrajzi, történelmi vonatkozásokat meg kell jelenítenie a fordítónak – értettek egyet a jelenlevők, akik példákat soroltak fel arra vonatkozóan, számukra milyen kifejezést, fordulatot, kulturális hivatkozást volt nehéz magyarítani egy-egy finn, francia, román szépirodalmi műből.
Mihály Emőke, a kolozsvári Koinónia fordítója, aki az amerikai Nabeel Qureshi: Allahot kerestem, Jézusra találtam című könyvét magyarította – a kötetet a könyvhét keretében mutatták be szintén pénteken – arról is beszélt, hogy jelenleg Borbély Szilárd Nincstelenek című regényét fordítja románra. “Önszorgalomból, saját kedvtelésére” ülteti át a kortárs magyar regényt egy román anyanyelvű, magyarul jól tudó egyetemi tanár segítségével. Mint mondta,
Mihály Emőke, a Koinónia Kiadó fordítója
Fotó: Bethlendi Tamás
Koros-Fekete Sándor Georges Banu: A felügyelt színpad, Színházunk, a cseresznyéskert, Lorand Gaspar: Boldog Arábia, Andrei Șerban: Életrajz című könyvét magyarította román és francia nyelvből. Rámutatott, a nyelvek közti ingázás tulajdonképpen a különböző valóságok közti utazást is jelenti, a fordító óhatatlanul belekukkant egy másik világba, és számos kulturális hivatkozásnak kell utánajárnia, hogy meg tudja jeleníteni az eredeti szöveg tartalmi-esztétikai értékeit.
Varga P. Ildikó, aki kortárs finn szépirodalmi műveket ültet át magyarra, Pirkko Saisio: Legkisebb közös többszörös című regényének fordításáról beszélt. Mint mondta, mivel a regényben tulajdonképpen benne van Finnország egész huszadik századi történelme, nem volt könnyű megjeleníteni egy-egy mondatban, kifejezésben a magyar olvasó számára ismeretlen vonatkozásokat, amelyeket nem kell magyarázni a finn olvasónak.
Goron Sándor fordító, fordítástudománnyal foglalkozó egyetemi oktató Nichita Stănescu verseit ültette át magyarra, A kő halála című kötet 2006-ben látott napvilágot. A beszélgetésen elmondta, “igyekezett megteremteni a magyar Nichita Stănescu-t”. Kifejtette, a román költő verseiben rengeteg paradoxon, abszurd szójáték, többletjelentést hordozó szó szerepel, ezért korántsem volt könnyű dolga, ugyanakkor a rímek átültetése is komoly gondot okoz. Goron Sándor olyan Stănescu-verseket is fordított, amelyeket korábban Szilágyi Domokos már magyarított.
Fotó: Bethlendi Tamás
Jankó-Szép Yvette, a kolozsvári bölcsészkar oktatója elsősorban finnről, de franciáról és angolról is fordított magyarra szépirodalmi műveket: gyerekkönyveket, novelláskötetet, kortárs drámákat.
Markus Majaluoma finn író Apa, irány a tenger és Apa, mikor jön a Mikulás? című kortárs gyerekkönyveit fordította magyarra, a kötetek a Koinónia kiadónál láttak napvilágot. Kifejtette, már az fordítási nehézséget okozott, hogy a Mikulás a finneknél nem a magyaroknál december 6-án “érkező” Mikulás, hanem a karácsonyi ajándékhozó.
A rendezvényen bemutatták Günter Kunertnek A véletlen archológiája című verseskötetét, amely a Kriterion Könyvkiadónál jelent meg 2017-ben, a rendezvényen a fordítóval, Benő Eszterrel tartottak beszélgetést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
Megsérült a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház egyik színésznője a teátrum vasárnap esti próbáján. A színésznő könnyebb sérüléseket szenvedett, a próbákat felfüggesztették.
Hat történelmi felekezet templomai lesznek nyitva szeptember 13-án Nagyszebenben a kilenc napig tartó Ars SACRA egyházművészeti fesztivál első napján.
Május elején nyílt meg és október 26-ig látogatható a Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia című időszaki kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. Az idén 200 éves Magyar Tudományos Akadémiát bemutató tárlat nemcsak a tudományos közösséget szólítja meg.
Különleges helyszínre érkezik a Hunyadi-sorozat: a kincses városban megnyílnak Mátyás király szülőházának kapui egy maratoni vetítésre.
A Csoóri Sándor-program részeként idén 2,5 milliárd forint támogatást osztanak szét 1600 népművészettel, néptánccal és néphagyományokkal foglalkozó szervezet között Magyarországon és külhonban is.
Szeptember 5. és 7. között tartják a WonderPuck Utcaszínházi Fesztivált Kolozsváron.
A parajdi bányakatasztrófa károsultjainak megsegítésére, a közösségi összefogás erejére hívták fel a figyelmet a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház hétvégi sporteseményének résztvevői.
Bocsárdi László a 40 éve alakult gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház alapító-rendezője volt, majd hosszú ideig vezette a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházat.
Bartók Béla halálának 80. évfordulójára emlékeznek a zeneszerző Temes megyei szülővárosában, Nagyszentmiklóson – tájékoztatta a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) szegedi regionális munkacsoportja az MTI-t.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!