
2011. június 28., 07:382011. június 28., 07:38
A Visszatérésben egy Svédországban élő magyar zsidó nő, aki gyerekkorában egy erdélyi faluban élte túl a holokausztot, a Ceauşescu-diktatúra idején családjával látogat haza egykori szülőhelyére. „A film nagyon fontos eleme – hangsúlyozta a rendezőnő –, hogy a főszereplőnő gyökértelenné vált, vissza kell szereznie gyökereit, hogy élni, emlékezni és felejteni tudjon. Ahogy visszatérnek az emlékek, úgy válik erre képessé.” Elek Judit a film másik fő gondolataként fogalmazta meg, hogy mindkét diktatúra gyilkos, s hogy ölni sokféleképpen lehet. Úgy is, ahogy a romániai diktatúra a Sándor nevű szereplőt öngyilkosságba kergeti azzal, hogy mindenütt, még a magánéletben is jelen van.
A főszerepet alakító Kathleen Gati elmondta: román–magyar családban született, szülei Kanadába mentek, Amerikában él, és úgy érzi, nagyon sokban hasonlít a főhősre. Ő sem igen tudja, hol vannak a gyökerei, de ma már energiát tud meríteni múltjának szép emlékeiből.
Elek Judit arról is beszélt filmje magyar fogadtatásával kapcsolatban, hogy noha már 17 éve tervezte a Visszatérést, úgy látja, Magyarországon ma is nagyon aktuális a téma. „Olyan hangok erősödtek meg, támadtak fel, amelyeket csakis neofasisztának lehet nevezni. Nem tömegekről van szó, de nagyon hangosak. Ennek legfőbb oka az, hogy rosszul volt eltemetve mindaz, ami Magyarországon a két háború között és a második világháborúban volt. A magyar társadalom nem nézett szembe azzal, ami történt. A szembenézés fájdalmas, és ezt sokan nem szeretik, de már nagyon sokan értik, hogy e nélkül nem lehet továbbjutni, és egyre többen lesznek, akik megértik” – mondta.
Végül hozzátette: „Semmi nem fekete vagy fehér, tudni kell megbocsátani. Ez nem vonatkozik azokra, akik gyilkoltak, de azoknak, akik a helyzet túszaivá lettek, vagy gyávák voltak, élni akartak, azoknak meg kell bocsátani. A film arról szól, hogy miből mi lesz, mi hová vezet, hogy a gyerekeink ezt ne éljék át” – foglalta össze a rendező. A sajtóértekezlet után az orosz újságírók közül többen odamentek a rendezőhöz, és meghatottan mondtak köszönetet a filmért. A Visszatérés díszbemutatója, amelyen első ízben látja majd külföldi közönség, kedden lesz.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
szóljon hozzá!