
2011. június 28., 07:382011. június 28., 07:38
A Visszatérésben egy Svédországban élő magyar zsidó nő, aki gyerekkorában egy erdélyi faluban élte túl a holokausztot, a Ceauşescu-diktatúra idején családjával látogat haza egykori szülőhelyére. „A film nagyon fontos eleme – hangsúlyozta a rendezőnő –, hogy a főszereplőnő gyökértelenné vált, vissza kell szereznie gyökereit, hogy élni, emlékezni és felejteni tudjon. Ahogy visszatérnek az emlékek, úgy válik erre képessé.” Elek Judit a film másik fő gondolataként fogalmazta meg, hogy mindkét diktatúra gyilkos, s hogy ölni sokféleképpen lehet. Úgy is, ahogy a romániai diktatúra a Sándor nevű szereplőt öngyilkosságba kergeti azzal, hogy mindenütt, még a magánéletben is jelen van.
A főszerepet alakító Kathleen Gati elmondta: román–magyar családban született, szülei Kanadába mentek, Amerikában él, és úgy érzi, nagyon sokban hasonlít a főhősre. Ő sem igen tudja, hol vannak a gyökerei, de ma már energiát tud meríteni múltjának szép emlékeiből.
Elek Judit arról is beszélt filmje magyar fogadtatásával kapcsolatban, hogy noha már 17 éve tervezte a Visszatérést, úgy látja, Magyarországon ma is nagyon aktuális a téma. „Olyan hangok erősödtek meg, támadtak fel, amelyeket csakis neofasisztának lehet nevezni. Nem tömegekről van szó, de nagyon hangosak. Ennek legfőbb oka az, hogy rosszul volt eltemetve mindaz, ami Magyarországon a két háború között és a második világháborúban volt. A magyar társadalom nem nézett szembe azzal, ami történt. A szembenézés fájdalmas, és ezt sokan nem szeretik, de már nagyon sokan értik, hogy e nélkül nem lehet továbbjutni, és egyre többen lesznek, akik megértik” – mondta.
Végül hozzátette: „Semmi nem fekete vagy fehér, tudni kell megbocsátani. Ez nem vonatkozik azokra, akik gyilkoltak, de azoknak, akik a helyzet túszaivá lettek, vagy gyávák voltak, élni akartak, azoknak meg kell bocsátani. A film arról szól, hogy miből mi lesz, mi hová vezet, hogy a gyerekeink ezt ne éljék át” – foglalta össze a rendező. A sajtóértekezlet után az orosz újságírók közül többen odamentek a rendezőhöz, és meghatottan mondtak köszönetet a filmért. A Visszatérés díszbemutatója, amelyen első ízben látja majd külföldi közönség, kedden lesz.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
szóljon hozzá!