
Fotó: Veres Nándor
Immár tizedik alkalommal tartanak Free Camp nemzetközi alkotótábort a Hargita Megyei Kulturális Központ szervezésében Csíkszeredában. Míg az előző években az első napok általában ismerkedésről szóltak, ezúttal már élénken alkotnak az augusztus végéig tartó tábor művészei a Szakszervezetek Művelődési Házának márványtermében.
2014. augusztus 25., 18:342014. augusztus 25., 18:34
Szombaton, amikor ott jártunk a művelődési házban, a cseh képzőművész Marketa Petrova negyedik festményén dolgozott, mint kifejtette: kitűnően érzi magát, a tábor nevében szereplő „szabad” jelző arra ösztönözte, hogy álmait örökítse meg. Élénk színekkel, határozott vonásokkal jelenítette meg a családról, mint ideáról alkotott elképzeléseit, továbbá allegorikus önarcképet is alkotott.
Botár László képzőművésztől, kurátortól megtudtuk, törekedett arra, hogy ne csak magyar származású külföldön élő alkotókat hívjon meg, hanem más nemzetiségű képzőművészeket is. Kérdésünkre, hogy miként választ, kifejtette: Flavio Galetti olasz művészt egy alkotótáborban ismerte meg, ő pedig azt kérte, hogy alkotótársa, Sandro Saccocci is eljöhessen.
A cseh képzőművészt Ion Atanasiu Delamare ajánlotta, aki betegsége miatt személyesen nem tud részt venni a táborban, de alkotást küld a zárótárlatra, amelyet augusztus 29-én, pénteken 18 órától tekinthetnek meg az érdeklődők Csíkszeredában, a Megyeháza Galériában. Botár megjegyezte, a kiállítást a budapesti Feledy Balázs művészeti író és Roxana Păsculescu nyitja meg, mivel szerinte fontos, hogy a Free Campnek a hírét máshová is elvigyék.
Alkotás hatezer éves fából
Van a táborban külföldön élő magyar is. Az ötvenhat után Miamiba menekült Ava Rado-Harte képzőművészt a környezet fogta meg, taxit hívott, hogy aratást nézzen. A „terepről” búzaszemeket és szalmát hozott, amit be is épített a Bánkfalva címet viselő kollázsába.
Hargita megyéből a kurátor ezúttal Berze Imre udvarhelyi szobrászt hívta meg, aki kész alkotói elképzelésekkel jött, de mint mondta, a hely is inspirálja. A felsőrákosi szénbányából hozott anyagot, egy hatezer éves tölgy maradványait, ebből komponál. Ezúttal síkban dolgozik, mozaikszerűen ragasztja a széndarabokat egy felületre. „Szeretem az egyszerű fogalmazásmódot, a sok apró forma között keresem a lehetséges kapcsolatokat, összefüggéseket. Igyekszem mindig egyszerű címmel segíteni a befogadókat, de a szemlélődő fantáziájára is sok mindent bízok” – foglalta össze tömören alkotói attitűdjét.
Rajzolni mindenütt lehet
Rajzolni mindenütt lehet – ezt véli Damokos Csaba sepsiszentgyörgyi képzőművész, aki több éve mobiltelefonján készíti alkotásait. Habár bélyeg nagyságú felületen húzza a vonalakat, mint mondta, a legújabb alkalmazás lehetővé teszi, hogy bármekkora méretre tudja nagyítani és kinyomtatni az alkotását. Nagyon praktikus eszköz ez, hiszen mindenhova magával viheti, szombat reggel például a kávézóban rajzolt.
Vásárhelyi Antal grafikus otthonról hozott litográfiát, mivel a legújabb sorozatából szeretne ízelítőt adni, és az ilyen alkotások csak műhelyben készíthetők el. Természetesen itt is dolgozik, egyszerűbb eszközökkel, ceruzával, vonalzóval. A Budapesten élő, szatmári származású művész, mint bevallotta, mindig szívesen megy Csíkszeredába, mert ott pihenhet. Néhány éve az Új Kriterion Galériában láthatták a csíkiak munkáit. Irigyli az ott élőktől a csendet, az erdőket, a tiszta levegőt.
Fényképezőgéppel jár-kel, és ha valami megragadja figyelmét, megörökíti a látványt, elraktározza, és amikor eszébe jut a téma, előveszi, hogy a részleteket alaposan áttanulmányozva beépítsen belőle bizonyos elemeket az általa teremtett vizuális világba. Csíkszeredában az egykori Gál sörgyár bástyához hasonlító tornyát kedvelte meg, fel is használta egyik alkotásában.
Fazakas Csaba mindegyik csíki alkotótáborban részt vett eddig, ezek szerinte nagyon is különböznek, mert mindig mások a meghívottak. „Attól függően, hogy kikkel alkotunk együtt, mindig egy másik énünk hívódik elő. Megtörténhet, hogy egy házasság egy férfiból agresszivitást vált ki, majd újranősül, az új párja pedig a nyugodt természetét hívja elő belőle. A különböző emberek személyiségünk más és más oldalát serkentik” – hangsúlyozta a csíki származású, Bécsben és Budapesten élő alkotó.
Egyedül ő nem látott neki a munkának, mint mondta, a papírra való leképezés szerinte az alkotás utolsó fázisát képezi, most még a tervezéssel foglalkozik. „Ha művész vagy, nincs olyan, hogy leállsz, szabadságot veszel ki, mindig az alkotás és a témák foglalkoztatnak” – vélte. Éppen ez az érdekessége a Free Campnek, hiszen bárki, akit maga az alkotás folyamata érdekel, itt megnézheti, hogy miként dolgoznak a művészek. A művelődési ház első emeletén működő ideiglenes alkotótelep csütörtökig látogatható.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!