A marosvásárhelyi Teleki Téka Beszélő könyvek sorozatának legutóbbi meghívottja Hegedűs Judit, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének munkatársa volt, aki a száz–kétszáz évvel ezelőtti gyerekolvasmányokról, olvasási szokásokról beszélt.
2015. április 28., 19:322015. április 28., 19:32
Az alsóbb társadalmi rétegek nevelési szokásairól nem maradt fenn forrás, az arisztokrácia levelezéséből, ránk maradt könyveiből, irataiból viszont tudjuk, mit olvastak a kiskorúak, milyen gyerekkönyvek, folyóiratok határozták meg a kort.
A Teleki Téka őrzi például alapítója, Teleki Sámuel levelezését fiaival, Domokossal és Ferenccel, akik tanulmányaikról, olvasmányaikról, szabadidős foglalkozásaikról számolnak be apjuknak, illetve az apa tanácsokat ad nekik. Ebből a levelezésből olvasott fel egy részletet Lázok Klára, a könyvtár vezetője, a kéthavonta sorra kerülő Beszélő könyvek rendezvény ötletgazdája és szervezője.
Mint mindig, hétfőn este is zsúfolásig telt a Téka freskós terme, a 18–19. századi gyereknevelés történetére sokan voltak kíváncsiak. A meghívott előadó arról beszélt, hogy míg a 18. századot a nevelés századának hívja a szakirodalom, a 20. század a gyerek évszázada megnevezést kapta, a reformpedagógia kialakulása miatt.
Az előadásban arról esett szó, hogy e kettő között mi történt, mitől változott meg a gyerek szerepe, hogy viszonyult a társadalom a gyerekekhez, a gyerekneveléshez. Jean Jacques Rousseau megfogalmazott egy új eszmerendszert a gyerekneveléssel kapcsolatban, ami az ő korában utópisztikusnak tűnt, ám a 20. században már kezdett megvalósulni.
„A gyerek büntetéséről szólva, az a javaslat született, hogy bízzuk azt a természetre. Például, ha betör a gyerek egy ablakot, akkor ne szidalmazzuk vagy verjük, hanem zárjuk a gyereket a kitört ablakú szobába, hogy megtapasztalhassa a hideget, a szelet, ami a betört ablak miatt van a szobában\" – magyarázta.
Ezzel szemben a 18. században, a nevelés századában Mária Terézia udvarában a gyereknek elsősorban jól kellett tanulnia, írnia, és leginkább a felnőtteknek szót fogadnia, erről tanúskodnak a korból fennmaradt levelek is. A lányok és fiúk nevelésében nagyok voltak az eltérések, a lányokat leginkább számolásra, illetve kézimunkára, a háztartásbeli dolgokra, vallásra tanították, míg a fiúknak pontosabb órarend szerint, sokkal több tanulnivalójuk volt.
Szó esett még a 19. század gyerekközpontúságáról, az első óvodák létrejöttéről, illetve arról a kettősségről, ami a kort jellemezte: részben védelmezték a gyereket, részben pedig dolgoztatták. Törvény született például arról, hogy a 7 éven aluliakat nem szabad dolgoztatni, ami azt is jelentette, hogy az idősebbek, 10–12 évesek akár családfenntartók is lehettek, bár a gyerekmunkáért kevesebbet fizettek a munkáltatók.
Az olvasási szokásokra kitérve a szakemberek a Weimarban megjelent Bilderbuch című folyóiratot említették az első, gyerekeknek szánt kiadványok között, Magyarországon 1843-ban jelent meg a Magyar Gyermekbarát című folyóirat, a „szívet nemesítő, gyönyörködtetve oktató\" olvasmányokkal, történelmi, természettudományi ismeretterjesztő írásokkal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!