„A zene egyik fővárosában”, Milánóban is sikert arattak fellépésükkel a Kolozsvári Magyar Opera művészei, adta hírül az intézmény.
2015. szeptember 06., 18:102015. szeptember 06., 18:10
2015. szeptember 06., 18:102015. szeptember 06., 18:10
A Milánói Világkiállítás idején nagyszabású magyar kulturális-művészeti rendezvénysorozatra került sor az olasz városban, és számos közeli helyszínen. Ennek volt része az a három operaelőadásból álló sorozat, amely a magyar operaművészet Bartók utáni korszakait hivatott bemutatni.
Szeptember 1-jén Lajtha László A kék kalap című vígoperájának és Vajda János Leonce és Lénájának „keresztmetszetét”, szeptember 3-án Selmeczi György Spiritiszták című olasz nyelvű operáját, míg szeptember 5-én Eötvös Péter Lady Sarashina című művét tekinthette meg a zeneszerető közönség.
A Kolozsvári Magyar Opera, a budapesti Magyar Állami Operaház és a Liszt Ferenc Zeneakadémia egy-egy produkcióját félszcenikus formában láthatta a nagyérdemű, mindhárom esetben a Magyar Rádió Szimfonikus zenekarának a közreműködésével. A Magyar Operafesztivál címet viselő milánói összeállításból Lajtha László operája közvetlenül a Bartók utáni korszakot, Vajda Leonce és Lénája az elmúlt évszázad utolsó évtizedeit, Selmeczi és Eötvös operái pedig már századunk zenés színpadi irányzatait képviselték.
„A 20. század magyar repertoárját a rendkívüli változatosság jellemzi, a magyar operára számos nagy olasz művész hatott. Giacomo Puccini például már 1894-ben járt Budapesten, Enrico Caruso 1907-ben. Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című művének premierjét Egisto Tango vezényelte, és rendre újabb olasz karmesterek érkeztek a budapesti pulpitusra: Sergio Failoni, Lamberto Gardelli, Giuseppe Patanè. Ebben a korszakban már Magyarország is óriásokat tudott küldeni a nemzetközi operavilág szolgálatára: Solti, Kertész, Fricsay, Doráti és sokan mások. De említhetjük a koreográfus Miloss Aurélt, aki Bartók Csodálatos mandarinját Milánóba vitte” – fogalmaz az intézmény közleménye.
Felidézik ugyanakkor azt is, hogy a kommunizmus évtizedei alatt számos jelentős zeneszerző – mint Lajtha vagy Veress – kiszorult a köztudatból, különböző, főként ideológiai okoknál fogva. „Korunk fontos feladata, hogy újraértékeljük ezeket az évtizedeket, újra fölfedezzük és beépítsük ezeknek a szerzőknek az alkotásait a magyar patrimóniumba” – olvasható a közleményben.
A 60-as éveket követően azután a magyar zeneszerzés rendkívül termékeny évtizedei következnek, és a budapesti Operaház színpadán rendre megszólalnak Farkas Ferenc, Szokolay Sándor, Petrovics Emil és sok más magyar zeneszerző művei. Az intézmény levelében emlékeztet arra is, hogy a kortárs opera szempontjából fontos szereplő a Kolozsvári Magyar Opera is, amely az egyetlen nemzetiségi, kisebbségi operaház a világon, mely csak az elmúlt tíz évben 17 kortárs művet tűzött műsorra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!