„A zene egyik fővárosában”, Milánóban is sikert arattak fellépésükkel a Kolozsvári Magyar Opera művészei, adta hírül az intézmény.
2015. szeptember 06., 18:102015. szeptember 06., 18:10
2015. szeptember 06., 18:102015. szeptember 06., 18:10
A Milánói Világkiállítás idején nagyszabású magyar kulturális-művészeti rendezvénysorozatra került sor az olasz városban, és számos közeli helyszínen. Ennek volt része az a három operaelőadásból álló sorozat, amely a magyar operaművészet Bartók utáni korszakait hivatott bemutatni.
Szeptember 1-jén Lajtha László A kék kalap című vígoperájának és Vajda János Leonce és Lénájának „keresztmetszetét”, szeptember 3-án Selmeczi György Spiritiszták című olasz nyelvű operáját, míg szeptember 5-én Eötvös Péter Lady Sarashina című művét tekinthette meg a zeneszerető közönség.
A Kolozsvári Magyar Opera, a budapesti Magyar Állami Operaház és a Liszt Ferenc Zeneakadémia egy-egy produkcióját félszcenikus formában láthatta a nagyérdemű, mindhárom esetben a Magyar Rádió Szimfonikus zenekarának a közreműködésével. A Magyar Operafesztivál címet viselő milánói összeállításból Lajtha László operája közvetlenül a Bartók utáni korszakot, Vajda Leonce és Lénája az elmúlt évszázad utolsó évtizedeit, Selmeczi és Eötvös operái pedig már századunk zenés színpadi irányzatait képviselték.
„A 20. század magyar repertoárját a rendkívüli változatosság jellemzi, a magyar operára számos nagy olasz művész hatott. Giacomo Puccini például már 1894-ben járt Budapesten, Enrico Caruso 1907-ben. Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című művének premierjét Egisto Tango vezényelte, és rendre újabb olasz karmesterek érkeztek a budapesti pulpitusra: Sergio Failoni, Lamberto Gardelli, Giuseppe Patanè. Ebben a korszakban már Magyarország is óriásokat tudott küldeni a nemzetközi operavilág szolgálatára: Solti, Kertész, Fricsay, Doráti és sokan mások. De említhetjük a koreográfus Miloss Aurélt, aki Bartók Csodálatos mandarinját Milánóba vitte” – fogalmaz az intézmény közleménye.
Felidézik ugyanakkor azt is, hogy a kommunizmus évtizedei alatt számos jelentős zeneszerző – mint Lajtha vagy Veress – kiszorult a köztudatból, különböző, főként ideológiai okoknál fogva. „Korunk fontos feladata, hogy újraértékeljük ezeket az évtizedeket, újra fölfedezzük és beépítsük ezeknek a szerzőknek az alkotásait a magyar patrimóniumba” – olvasható a közleményben.
A 60-as éveket követően azután a magyar zeneszerzés rendkívül termékeny évtizedei következnek, és a budapesti Operaház színpadán rendre megszólalnak Farkas Ferenc, Szokolay Sándor, Petrovics Emil és sok más magyar zeneszerző művei. Az intézmény levelében emlékeztet arra is, hogy a kortárs opera szempontjából fontos szereplő a Kolozsvári Magyar Opera is, amely az egyetlen nemzetiségi, kisebbségi operaház a világon, mely csak az elmúlt tíz évben 17 kortárs művet tűzött műsorra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!