
Bálint Arthur filmrendező, operatőrrel találkozhatott a közönség az Erdélyi Magyar Filmszövetség keddi, filmvetítéssel egybekötött estjén a kolozsvári Bugakov Irodalmi Kávéházban.
2015. március 18., 18:132015. március 18., 18:13
„Nem léteznek tuti módszerek dokumentumfilm-készítésre, az alkotói kedv és az erkölcsi szabályok, a jóérzés szabályainak betartása határozzák meg a hasonló mozgóképes alkotások szabályait” – fejtette ki többek közt az elsősorban dokumentumfilmjeiről ismert alkotó (képünkön).
A rendezvényen Boros Lóránd színész, producer beszélgetett Bálint Arthurral.
Az érdeklődők megtudhatták, hogy Bálint Arthur pályája elején úgy jelentkezett a székelyudvarhelyi tévénél operatőri állásra, hogy a kamera használatát addig csak szakkönyvekből ismerte. A filmrendező azt is elárulta, hogy életében a sziklamászás a legfontosabb, ami még a filmkészítésnél is érdekesebb számára. Mint kifejtette: a sziklamászásnak köszönhetően nem fél dönteni, ez mindig könnyen megy neki.
A Sapientia EMTE kolozsvári karán oktatóként eltöltött 7 éves időszakkal kapcsolatban elmondta: szeret ugyan tanítani, „de a saját ritmusában”. A bevezető beszélgetést követően levetítették a 2007-ben bezárt székelyudvarhelyi filmszínház utolsó óráit bemutató, Kisvárosi mozi című félórás dokumentumfilmet. Ennek kapcsán az alkotó elmondta: tudatosan figyelt rá, hogy ne siránkozás legyen a film.
„A mozik megszűnnek, ez a sorsuk” – sommázta, de hozzátette hogy cinikus sem akart lenni. A filmben semmi sincs megrendezve, a szereplőit pedig legalább egy évtizede ismerte, így nem volt nehéz rávenni őket, hogy természetesen viselkedjenek a kamera előtt.
Szerinte a dokumentumfilmek alapja, hogy társadalmi problémákra hívják fel a figyelmet, ugyanakkor neki fontosabb, hogy a néző szeresse a főszereplőket. Mások életébe belemászni nagyon veszélyes, ezért mindig beszélget forgatás előtt, megbarátkozik a szereplőkkel. Próbál az ő fejükkel gondolkodni, így gyakran rengeteg olyan jelenetet kidob, amelytől ugyan jobb lenne a film, de kellemetlen lenne a szereplőnek.
A hangosítás tekintetében mindig a töklétes hangfelvételre kell törekedni, tapasztalata szerint ugyanis rengeteg filmkockát kell kivágni a gyatra hangminőség miatt, a filmgyártás legnagyobb gondját pedig a pénzhiány jelenti.
Az est második felében a jelenlévők megtekinthették Bálint Arthur Háromig maradok című dokumentumfilmjét is, amelyről a rendező azt mondta, hogy még csak 70 százalékban kész. A számtalan díjat begyűjtő filmes szakember ugyanakkor kifejtette: egy dokumentumfilm készítése rengeteg lelkiismereti kérdést vet fel: volt már példa arra, hogy egy filmes felhagyott a műfajjal, mert úgy látta: „ezt nem szabad megtenni az emberekkel”.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!