Bálint Arthur filmrendező, operatőrrel találkozhatott a közönség az Erdélyi Magyar Filmszövetség keddi, filmvetítéssel egybekötött estjén a kolozsvári Bugakov Irodalmi Kávéházban.
2015. március 18., 18:132015. március 18., 18:13
„Nem léteznek tuti módszerek dokumentumfilm-készítésre, az alkotói kedv és az erkölcsi szabályok, a jóérzés szabályainak betartása határozzák meg a hasonló mozgóképes alkotások szabályait” – fejtette ki többek közt az elsősorban dokumentumfilmjeiről ismert alkotó (képünkön).
A rendezvényen Boros Lóránd színész, producer beszélgetett Bálint Arthurral.
Az érdeklődők megtudhatták, hogy Bálint Arthur pályája elején úgy jelentkezett a székelyudvarhelyi tévénél operatőri állásra, hogy a kamera használatát addig csak szakkönyvekből ismerte. A filmrendező azt is elárulta, hogy életében a sziklamászás a legfontosabb, ami még a filmkészítésnél is érdekesebb számára. Mint kifejtette: a sziklamászásnak köszönhetően nem fél dönteni, ez mindig könnyen megy neki.
A Sapientia EMTE kolozsvári karán oktatóként eltöltött 7 éves időszakkal kapcsolatban elmondta: szeret ugyan tanítani, „de a saját ritmusában”. A bevezető beszélgetést követően levetítették a 2007-ben bezárt székelyudvarhelyi filmszínház utolsó óráit bemutató, Kisvárosi mozi című félórás dokumentumfilmet. Ennek kapcsán az alkotó elmondta: tudatosan figyelt rá, hogy ne siránkozás legyen a film.
„A mozik megszűnnek, ez a sorsuk” – sommázta, de hozzátette hogy cinikus sem akart lenni. A filmben semmi sincs megrendezve, a szereplőit pedig legalább egy évtizede ismerte, így nem volt nehéz rávenni őket, hogy természetesen viselkedjenek a kamera előtt.
Szerinte a dokumentumfilmek alapja, hogy társadalmi problémákra hívják fel a figyelmet, ugyanakkor neki fontosabb, hogy a néző szeresse a főszereplőket. Mások életébe belemászni nagyon veszélyes, ezért mindig beszélget forgatás előtt, megbarátkozik a szereplőkkel. Próbál az ő fejükkel gondolkodni, így gyakran rengeteg olyan jelenetet kidob, amelytől ugyan jobb lenne a film, de kellemetlen lenne a szereplőnek.
A hangosítás tekintetében mindig a töklétes hangfelvételre kell törekedni, tapasztalata szerint ugyanis rengeteg filmkockát kell kivágni a gyatra hangminőség miatt, a filmgyártás legnagyobb gondját pedig a pénzhiány jelenti.
Az est második felében a jelenlévők megtekinthették Bálint Arthur Háromig maradok című dokumentumfilmjét is, amelyről a rendező azt mondta, hogy még csak 70 százalékban kész. A számtalan díjat begyűjtő filmes szakember ugyanakkor kifejtette: egy dokumentumfilm készítése rengeteg lelkiismereti kérdést vet fel: volt már példa arra, hogy egy filmes felhagyott a műfajjal, mert úgy látta: „ezt nem szabad megtenni az emberekkel”.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
Megsérült a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház egyik színésznője a teátrum vasárnap esti próbáján. A színésznő könnyebb sérüléseket szenvedett, a próbákat felfüggesztették.
Hat történelmi felekezet templomai lesznek nyitva szeptember 13-án Nagyszebenben a kilenc napig tartó Ars SACRA egyházművészeti fesztivál első napján.
szóljon hozzá!