Kelemen Hunor szerint az aradiaknak köszönhetően a jubileum nem egy epilógus, hanem egy küzdelmes folyamat szerves része
Fotó: Gönczy Tamás/RMDSZ
Azt kell ünnepelnünk, hogy a sok viszontagság ellenére Arad nem maradt magyar színjátszás nélkül – mondta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szombaton a vértanúk városában, ahol az aradi magyar nyelvű színjátszás bicentenáriumát ünnepelték.
2018. június 17., 13:102018. június 17., 13:10
Nagyszabású ünnepségsorozattal ünnepelték az aradi magyar színjátszás 200. születésnapját szombaton a vértanúk városában. Az RMDSZ Arad megyei szervezete, az Aradi Kamaraszínház és a Kölcsey Egyesület szervezte eseményen
A Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes Körhinta című délutáni díszelőadását megelőzően Kelemen Hunor szövetségi elnök kiemelte, az aradiaknak köszönhetően a jubileum nem egy epilógus, hanem egy küzdelmes folyamat szerves része. „A mi erdélyi és partiumi ünnepeink jellemzően két dologról szólnak: az összefüggésekről és a küzdelemről. Na, meg persze arról is, hogy ez a küzdelem sikeres. Ez a helyzet ma is, az aradi magyar színjátszás 200 éves évfordulóján. Gyakran halljuk, hogy a dolgok összefüggenek. Így van ez az erdélyi és partiumi színjátszás történetével is" – mondta Kelemen Hunor.
Mint fogalmazott, a 18. század végén az anyanyelvű színjátszás nemcsak az alkotói önkifejezés, hanem a nemzeti identitás eszköze is – és számunkra, számbeli kisebbségben élőknek nagy mértékben az is marad mindmáig. „Nem véletlen, hogy a magyar színháztörténet kezdetén a budai és a kolozsvári kezdeményezések azonos súllyal esnek a latba. Mondhatjuk úgy is, hogy
Aradon 1818 óta van színjátszás, a város polgárainak mégis bő 50 évébe telik kiharcolni, hogy legyen állandó színházuk” – elevenítette fel a szövetségi elnök.
A budapesti Nemzeti Színház Körhinta című vendégelőadása várta a közönséget
Fotó: Gönczy Tamás/RMDSZ
Szólt arról, hogy az aradi magyar színjátszás az első világháború utáni nehéz évtizedeket is átvészelte, sőt túlélte a második világháborút is, majd Arad 1948-ban, 130 évvel a magyar nyelvű színjátszás kezdetei után végleg elveszítette magyar színházát. Aradon 1948-ig működött hivatásos magyar színház, amikor a román kommunista vezetés Temesvárra költöztette a társulatot.
„Arad nem maradt magyar színház nélkül. Ez az, amit igazából ma ünnepelnünk kell. Köszönet jár ezért nagyon sok személyiségnek, de hadd említsem Tapasztó Ernőt, aki újjáélesztette az aradi magyar színjátszást, és lassan olyan lesz Aradnak, mint Janovics Jenő Kolozsvárnak" – mondta az elnök.
Köszönetet mondott az egyik legrégebbi, ma is működő magyar civil közösségnek, a közel 140 éve alapított Kölcsey Egyesületnek és vezetőinek, valamint Bognár Leventének, Arad alpolgármesterének. Az alpolgármester az eseményt beharangozó tájékoztatón úgy fogalmazott, hogy miközben a románok államiságuk centenáriumát ünneplik idén, a szervezők fontosnak tartották ezzel a rendezvénnyel is bemutatni, hogy a magyar kultúra sokkal régebben jelen volt ezen a tájon.
Kétszáz éves idén az aradi magyar nyelvű színjátszás, a jubileumot a budapesti Nemzeti Színház vendégelőadásával, színháztörténeti kiállítással, szimpóziummal ünneplik a vértanúk városában június 16-án – írta az Aradihírek.ro.
Az aradi magyar színjátszás kezdete
„1818. június 16-án a délelőtti órákban valószínűleg még Arad főutcáján zötyögött egy megkésett echós szekér Kilényi színidirektor úr 22 tagú társulatának néhány tagjával, igyekezniük kellett, hogy legyen idejük felkészülni, nehogy elkéssék a saját előadásukat. A megyeháza nagytermében a megyei közgyűlés ülésezett, a jelenlévők között ott üldögélt a nagyműveltségű borosjenői szolgabíró, Perecsényi Nagy László úr, a Hazai és Külföldi Tudósítások egyik helyi levelezője, az ő gondolatai azonban messze jártak, azon töprenkedett, hogyan hat majd a színpadon az ő Öthalmi tor Aradon című szomorújátéka a nagyhírű Direktor színészeinek előadásában, mert azok megígérték, hogy eljátsszák ezt is. Este a Hirschl-féle színházat faggyú és viaszgyertyákkal fényesen kivilágították, telve volt a háromszintes nézőtér mind a háromszáz ülőhelye, a földszint pirosbársony díszhelyein a város elöljárói foglaltak helyet, a páholyokban a helyeiket kétszeresen megfizető helyi magyar, román, német, szerb előkelőségek ültek ünnepli öltözékben... És akkor szétnyílt a függöny, belépett a színpadra az első színész, és megszólalt – magyarul. Így kezdődött 200 évvel ezelőtt a hivatásos színjátszásunk Aradon" – olvasható a Nyugatijelen.com honlapon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!