
Fotó: Barabás Ákos
A Herendi Porcelánmanufaktúra remekművei láthatók szerdától a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Mzeumnak otthont adó Haberstumpf-villában. A hatszáz darabból álló, több mint százmillió forint értékű tárlatot délután hatkor nyitják meg a Haáz Rezső Múzeumban.
2016. október 11., 19:132016. október 11., 19:13
A moszkvai Kreml, a szentpétervári Carszkoje Szelo Palotája, a japán Fukuyama Városi Múzeum, a genfi Ariana Múzeum, a nemzetközi Hohenbergi Porcelánmúzeum után a székelyudvarhelyi múzeumba érkeztek az idén 190 éves Herendi Porcelánmanufaktúra alkotásai. Az Elegancia, hungarikum: Herend című tárlat előkészítését kedden megtekinthették a sajtó képviselői.
„A Haberstumpf-villa a polgári, elit kultúra képviselője volt, egykor akár a Herendihez hasonló kerámiában is szolgálhattak fel az épületben” – magyarázta. Miklós Zoltán, a múzeum igazgatója szerint az épület és az udvarhelyszéki közönség is megérdemli a kiállítást. „Herend a világ legnagyobb porcelánmanufaktúrája, az alkalmazottak létszámát, a nyereséget és a termékválasztékot tekintve is. Ha a 16 ezer fehér formát megszorozzuk a négyezer mintával, akkor az elméletileg 64 millió terméket eredményez, ebből Székelyudvarhelyen hatszázat lehet megtekinteni” – avatott be a részletekbe Krámlik Attila, a tárlat kurátora.
Mint elmondta, a kiállított tárgyak összértéke mintegy száztízmillió forint, és keresztmetszetet nyújt arról, hogy mit ért el a cég az elmúlt két évszázad alatt, a legrégibb mintáktól a legmodernebb újításokig. A villa hét termében lesznek kiállítva a tárgyak jövő év márciusáig, az egyik teremben csak lámpákat, az épület egykori hálószobájában az egyedi darabokat lehet megtekinteni, egy másik teremben a leghíresebb herendi mintákkal díszített darabokat is megismerhetik közelebbről a látogatók.
Az egyik teremben négy gazdagon terített asztalon lehet megismerni a szervírozókészleteket, de olyan egyedi darabokat is lehet látni, mint a porcelánból készült Szent Korona, a Mátyás király-dísztárgy vagy a porcelánturul. A falakon nemcsak tányérokat, hanem porcelán képlapokat is láthatnak, amelyeket mesterfestők készítenek. Egy díszes cukorkatartó festése körülbelül 12 órát vesz igénybe, egy váza akár több hónapos munkát is igényel – derült ki. A munka különlegességébe Magyarosi Zoltán porcelánfestő avatott be, miközben a kalandos életű Apponyi Albert gróf ihlette Apponyi-mintát vitte fel egy tányérra. A festést a legdrágább színek egyikével mutatta be, amely valódi 18 karátos aranyat tartalmaz. A festék egyedisége, hogy az aranytartalma miatt megváltoztatja árnyalatát az égetés alatt.
A herendi dísztárgyak az alapanyagtól egészen az utolsó simításig kizárólag kézzel készülnek, és minden darabot egy személy fest elejétől a végéig. A manufaktúra iskolájában, a Fischer Mór Porcelánipari Szakközépiskolában lehet megtanulni a porcelánfestést, valamint a porcelán- és a gipszmintakészítést. Magyarosi szerint szigorú kritériumok alapján válogatják meg azokat, akik meg tanulhatják a különleges szakmát. A tárlatnyitón a kiállítás fővédnökének, Kövér Lászlónak, a Magyar Országgyűlés elnökének beszédét Zsigmond Barna Pál, a Magyar Köztársaság csíkszeredai főkonzulja fogja tolmácsolni.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!