
Fotó: Barabás Ákos
A Herendi Porcelánmanufaktúra remekművei láthatók szerdától a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Mzeumnak otthont adó Haberstumpf-villában. A hatszáz darabból álló, több mint százmillió forint értékű tárlatot délután hatkor nyitják meg a Haáz Rezső Múzeumban.
2016. október 11., 19:132016. október 11., 19:13
A moszkvai Kreml, a szentpétervári Carszkoje Szelo Palotája, a japán Fukuyama Városi Múzeum, a genfi Ariana Múzeum, a nemzetközi Hohenbergi Porcelánmúzeum után a székelyudvarhelyi múzeumba érkeztek az idén 190 éves Herendi Porcelánmanufaktúra alkotásai. Az Elegancia, hungarikum: Herend című tárlat előkészítését kedden megtekinthették a sajtó képviselői.
„A Haberstumpf-villa a polgári, elit kultúra képviselője volt, egykor akár a Herendihez hasonló kerámiában is szolgálhattak fel az épületben” – magyarázta. Miklós Zoltán, a múzeum igazgatója szerint az épület és az udvarhelyszéki közönség is megérdemli a kiállítást. „Herend a világ legnagyobb porcelánmanufaktúrája, az alkalmazottak létszámát, a nyereséget és a termékválasztékot tekintve is. Ha a 16 ezer fehér formát megszorozzuk a négyezer mintával, akkor az elméletileg 64 millió terméket eredményez, ebből Székelyudvarhelyen hatszázat lehet megtekinteni” – avatott be a részletekbe Krámlik Attila, a tárlat kurátora.
Mint elmondta, a kiállított tárgyak összértéke mintegy száztízmillió forint, és keresztmetszetet nyújt arról, hogy mit ért el a cég az elmúlt két évszázad alatt, a legrégibb mintáktól a legmodernebb újításokig. A villa hét termében lesznek kiállítva a tárgyak jövő év márciusáig, az egyik teremben csak lámpákat, az épület egykori hálószobájában az egyedi darabokat lehet megtekinteni, egy másik teremben a leghíresebb herendi mintákkal díszített darabokat is megismerhetik közelebbről a látogatók.
Az egyik teremben négy gazdagon terített asztalon lehet megismerni a szervírozókészleteket, de olyan egyedi darabokat is lehet látni, mint a porcelánból készült Szent Korona, a Mátyás király-dísztárgy vagy a porcelánturul. A falakon nemcsak tányérokat, hanem porcelán képlapokat is láthatnak, amelyeket mesterfestők készítenek. Egy díszes cukorkatartó festése körülbelül 12 órát vesz igénybe, egy váza akár több hónapos munkát is igényel – derült ki. A munka különlegességébe Magyarosi Zoltán porcelánfestő avatott be, miközben a kalandos életű Apponyi Albert gróf ihlette Apponyi-mintát vitte fel egy tányérra. A festést a legdrágább színek egyikével mutatta be, amely valódi 18 karátos aranyat tartalmaz. A festék egyedisége, hogy az aranytartalma miatt megváltoztatja árnyalatát az égetés alatt.
A herendi dísztárgyak az alapanyagtól egészen az utolsó simításig kizárólag kézzel készülnek, és minden darabot egy személy fest elejétől a végéig. A manufaktúra iskolájában, a Fischer Mór Porcelánipari Szakközépiskolában lehet megtanulni a porcelánfestést, valamint a porcelán- és a gipszmintakészítést. Magyarosi szerint szigorú kritériumok alapján válogatják meg azokat, akik meg tanulhatják a különleges szakmát. A tárlatnyitón a kiállítás fővédnökének, Kövér Lászlónak, a Magyar Országgyűlés elnökének beszédét Zsigmond Barna Pál, a Magyar Köztársaság csíkszeredai főkonzulja fogja tolmácsolni.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
szóljon hozzá!