2011. december 15., 07:492011. december 15., 07:49
Az Ifjúsági életszakasz művész-, illetve szociológusszemmel című fórumot moderáló Csata Zsombor, a BBTE szociológia tanszékének oktatója, úgy fogalmazott: az előadás által tematizált ifjúsági életszakaszváltás alapvető szociológiakérdés is egyben.
A beszélgetés kezdetén elhangzott, a Váróterem Projekt idén lett kétéves, a társulat pályázati pénzekből tartja fenn magát, ez azonban nem elég arra, hogy a színészek felhagyhassanak polgári foglalkozásukkal, amelyekből jelenleg eltartják magukat. „Ennek ellenére a Váróterem Projekt több mint hobbi, komolyan vesszük” – szögezte le Vetési Nándor, a társulat tagja. Bertóti Johanna, aki az előadás szövegét állította össze elmondta: az előadás a színészek improvizációiból állt össze, az ő feladata volt, hogy egységes masszává gyúrja össze.
A beszélgetést társmoderáló Zsigmond Andrea, a BBTE színház és televízió karának oktatója ugyanakkor a társulat önmeghatározására kérdezett rá, amelyre a színészek részéről az a válasz érkezett, hogy hivatalosan alternatív színháznak hívják magukat, ugyanakkor számukra fontosabb az, hogy függetlenek, hiszen az alternatív színházon szinte minden európai országban mást értenek. Mint részletezték, ők annyiban alternatívak, hogy mást csinálnak, mint az úgynevezett kőszínház, ellenben az alternatív színház megnevezéssel nem vállalják annak formai megkötéseit is.
Hangsúlyozták: a tartalom adja a színházi formát. A társulatnak ugyanakkor többek közt az kölcsönöz alternatív jelleget, hogy olykor kocsmákban népszerűsítik az előadásaikat, bemutatva egy-egy jelenetet jelmezbe öltözve.
Az előadásról Vetési Nándor elmondta: a jelenetek többségét másoktól hallott történetekből rakták össze, amelyeket személyes tapasztalataikkal, élményekkel is kiegészítettek. Mint részletezte, nem törekedtek arra, hogy a diákéletet teljes egészében, minden részletre kiterjedően mutassák be. „Bár sokak szerint az egyetemistaélet felhőtlen, és java részt csak a bulikról szól, azt akartuk megmutatni, hogy ez nem feltétlenül van így” – vallott a társulat szándékairól Vetési.
Zsigmond Andrea ugyanakkor úgy nyilatkozott: a darab erőssége a különböző stílusok ütköztetésében rejlik, illetve felhívta a figyelmet a különálló történetekből összeállított jelenetek allegorikus jellegére. Jövőbeli terveikről szólva, a társulat tagjai elárulták: Ismered a Tejutat? című előadásukat a gimnáziumokban is elő szeretnék adni, úgy alakítják át a produkciót, hogy osztálytermekben is előadható legyen, díszlet, fények és egyéb kellékek nélkül.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok