Fotó: Kristó Róbert
A négy képzőművészből álló BÁLA-csoportosulás kiállítását nyitották meg szerda este a Csíki Székely Múzeum Kossuth utcai galériájában.
2013. december 05., 17:242013. december 05., 17:24
A bukaresti Deák Boldizsár, a csíkszeredai Szabó Árpád, a kézdivásárhelyi Vajna László Károly és a szintén bukaresti Neacşu Ştefan Anton a kétezres évek elején a jászávásári Képzőművészeti Akadémián végezték tanulmányaikat, itt ismerkedtek meg. A BÁLA elnevezés a résztvevő képzőművészek keresztneveinek kezdőbetűiből tevődik össze.
Székedi Ferenc publicista a csíkszeredai tárlatnyitón kifejtette: egyfajta számvetés is a kiállítás. Mint mondta, több mint egy évtized telt el azóta, hogy a négy alkotó befejezte felsőfokú tanulmányait, mostani munkáikon pedig jól látszik, hogy ki mennyiben változott, csiszolódott. „Szabó Árpád és Vajna László Károly festményeit elemezve felfedezhetők különbségek a témaválasztásban, a szín- és formakezelésben egyaránt, míg Vajna fokozza jelképes alakjainak az expresszivitását azzal, hogy kiemeli őket, nem dolgozza ki a hátteret, addig Szabó nem használ geometrikus formákat, inkább az egymásba mosódó, kavargó, örvénylő alakzatok foglalkoztatják, illetve a színek segítségével, a fény-árnyék arányának megkomponálásával fogalmaz” – fogalmazott Székedi.
Hozzátette, hogy az alkotói útkeresés során leginkább Deák Boldizsár pályájában lát fordulatot, mivel a festészet szakon végzett alkotó újabban térplasztikákkal fejezi ki gondolatait. „Deák művészi fokozatra fejlesztve a kézművességet sajátos hangszereket készített, amelyek persze nem szólalnak meg, így nem a hangzásuk, hanem a formájuk, jelképszerűségük hat” – fogalmazott a méltató.
Neacşu Ştefan Antoniu szobrász az elemző szerint térbeli karikatúrákat alkotott, amelyek az elején megnevettetnek, de utólag gondolkodásra késztetnek, mert kemény értékítéleteket fogalmaznak meg, napjaink társadalmának groteszk kritikáját. A tárlatot az érdeklődők hétköznapokon 12 és 18 óra között látogathatják december 20-ig.
Szőcs Lóránt
Demeter János barokk zenével társított természetfotóit bemutató tárlata nyitja az őszi kiállításszezont kedden a Liszt Intézet bukaresti központjában. A kiállítás október 10-ig látogatható.
Tízéves lett idén szeptemberben a Kolozsvári Állami Magyar Színház ESziK vagy isszák? című edukatív programja, az évforduló alkalmából háromnapos eseménysorozatot szerveznek a hétvégén.
Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
szóljon hozzá!