
2009. október 23., 10:392009. október 23., 10:39
A kuratórium elnöke, Borbély László parlamenti képviselő elmondta: „1994 októberében állítottunk szobrot az egykori polgármesternek, és mivel a városban nem volt olyan intézmény, amely befogadja a magyar kulturális rendezvényeket, megvettünk egy családi házat, emeletet húztunk rá. Most már augusztusban betelik az eseménynaptár az egész őszi-téli-tavaszi szezonra. Idén gyűjteményes kiállítást rendeztünk az összegyűlt művekből: az évek során minden kiállító ránk testálta egy-egy művét.”
A Népújság főszerkesztője, Nagy Miklós Kund, a Bernády-alapítvány kuratóriumának alelnöke a szerzője annak a kötetnek, amely Galéria a Bernády-házban címmel foglalja össze mindazt, ami a tágas, földszinti és emeleti kiállítótermekben eddig történt: „1995 és 2009 között 150 kiállításunk volt. Elsősorban erdélyi magyar és külföldi, főleg magyarországi képzőművészekről van szó.
A kuratórium dönti el, hogy kinek a tárlatát fogadjuk. Az albumban 350 művész szerepel, hiszen csoportos kiállítások is voltak. Egyes alkotótáborok közösségeit rendszeresen vendégül látjuk, mint a szárhegyi alkotótábor, a bucsini Vadárvácska tábor, újabban a homoródszentmártoni alkotótábor anyagát láthatja a közönség. A hagyományőrzés, értékmentés is az egyik célja ezeknek a tárlatoknak” – tájékoztatta lapunkat.
Az idei Bernády Napok egyik sajátos eseménye, hogy az alapítvány magyar, illetve román nyelvű Torockai Wigand Ede-emléktáblát helyezett el az alkotó egykori vásárhelyi otthonának falán. A híres magyarországi építész és iparművész tervezte Marosvásárhelyen többek között az iparkamarát, és Nagy Sándorral együtt ő készítette a Kultúrpalota tükörtermének üvegképeit, az ólomberakásos festett ablakokat, a gyönyörű balladaillusztrációkat.
Az emléktábla-állítás engedélyeztetése évekig húzódott. Különböző bürokratikus kifogásokkal a vásárhelyi önkormányzat számtalanszor elutasította az engedély megadását, pedig a szóban forgó ház lakásainak magyar és román tulajdonosai is egyetértettek a tábla elhelyezésével.
A Bernády-alapítvány kuratóriuma minden évben Bernády-emlékplakettel jutalmaz egy olyan személyiséget, aki sokat tett Marosvásárhelyért. Idén egy művész a kiválasztott, akinek a nevét csak péntek este, a Kultúrpalotában szervezett ünnepség keretében hirdetik ki.
Ugyancsak péntek este jutalmazzák a Bernády-vetélkedő nyerteseit. Simon György magyar szakos tanár elmondta: hetven iskolás küldte be dolgozatát. Az 5–8. osztályosoktól fogalmazást kértek Borsos Tamástól Bernády Györgyig címmel, a versenyzők egy jeles személyiséget választhattak, vagy a szülővárosukról írhattak. A felső tagozatosoktól esszét kértek Bernádyról, a politikusról.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.