2009. október 23., 10:392009. október 23., 10:39
A kuratórium elnöke, Borbély László parlamenti képviselő elmondta: „1994 októberében állítottunk szobrot az egykori polgármesternek, és mivel a városban nem volt olyan intézmény, amely befogadja a magyar kulturális rendezvényeket, megvettünk egy családi házat, emeletet húztunk rá. Most már augusztusban betelik az eseménynaptár az egész őszi-téli-tavaszi szezonra. Idén gyűjteményes kiállítást rendeztünk az összegyűlt művekből: az évek során minden kiállító ránk testálta egy-egy művét.”
A Népújság főszerkesztője, Nagy Miklós Kund, a Bernády-alapítvány kuratóriumának alelnöke a szerzője annak a kötetnek, amely Galéria a Bernády-házban címmel foglalja össze mindazt, ami a tágas, földszinti és emeleti kiállítótermekben eddig történt: „1995 és 2009 között 150 kiállításunk volt. Elsősorban erdélyi magyar és külföldi, főleg magyarországi képzőművészekről van szó.
A kuratórium dönti el, hogy kinek a tárlatát fogadjuk. Az albumban 350 művész szerepel, hiszen csoportos kiállítások is voltak. Egyes alkotótáborok közösségeit rendszeresen vendégül látjuk, mint a szárhegyi alkotótábor, a bucsini Vadárvácska tábor, újabban a homoródszentmártoni alkotótábor anyagát láthatja a közönség. A hagyományőrzés, értékmentés is az egyik célja ezeknek a tárlatoknak” – tájékoztatta lapunkat.
Az idei Bernády Napok egyik sajátos eseménye, hogy az alapítvány magyar, illetve román nyelvű Torockai Wigand Ede-emléktáblát helyezett el az alkotó egykori vásárhelyi otthonának falán. A híres magyarországi építész és iparművész tervezte Marosvásárhelyen többek között az iparkamarát, és Nagy Sándorral együtt ő készítette a Kultúrpalota tükörtermének üvegképeit, az ólomberakásos festett ablakokat, a gyönyörű balladaillusztrációkat.
Az emléktábla-állítás engedélyeztetése évekig húzódott. Különböző bürokratikus kifogásokkal a vásárhelyi önkormányzat számtalanszor elutasította az engedély megadását, pedig a szóban forgó ház lakásainak magyar és román tulajdonosai is egyetértettek a tábla elhelyezésével.
A Bernády-alapítvány kuratóriuma minden évben Bernády-emlékplakettel jutalmaz egy olyan személyiséget, aki sokat tett Marosvásárhelyért. Idén egy művész a kiválasztott, akinek a nevét csak péntek este, a Kultúrpalotában szervezett ünnepség keretében hirdetik ki.
Ugyancsak péntek este jutalmazzák a Bernády-vetélkedő nyerteseit. Simon György magyar szakos tanár elmondta: hetven iskolás küldte be dolgozatát. Az 5–8. osztályosoktól fogalmazást kértek Borsos Tamástól Bernády Györgyig címmel, a versenyzők egy jeles személyiséget választhattak, vagy a szülővárosukról írhattak. A felső tagozatosoktól esszét kértek Bernádyról, a politikusról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Látogatottsági adatok