
Fotó: MTI
2009. augusztus 04., 10:102009. augusztus 04., 10:10
1911-ben született, tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem Jogi Karán végezte 1935-ben. Rá négy évre megalapította a Magyar Élet Könyvkiadót, amely főleg a népi írók műveit jelentette meg, a líra, a próza és a dráma műfajában is időt álló műveket adott ki. A kiadót 1950-ben államosították, Püski Sándort pedig 1962-ben hamis vádak alapján bebörtönözték, ahonnan 1963-ban szabadult. 1970-ben feleségével együtt az Egyesült Államokba emigrált, New Yorkban telepedtek le. Itt alapította meg 1975-ben a Püski Kiadót, a könyvkiadás mellett kiállításokat, filmvetítéseket, előadásokat szervezett, és számtalan magyar művészt, írót, tudóst látott vendégül.
A Püski Kiadó gondozásában az egykori Magyar Élet szerzőgárdáján kívül az akkori Magyarországon politikai okokból közlési lehetőségekhez nem jutott szerzők munkáit jelentette meg, a kiadó és könyvesház pedig hamarosan a Nyugaton élő magyarság szellemi központjává vált. A rendszerváltás hírére a házaspár hazatért, 1988-ban Budapesten, a Krisztina körúton alapította újra kiadóját és könyvkereskedését. Püski Sándor részt vett a Nemzeti Demokrata Szövetség alapításában, amelynek 1991 és 1996 között tagja volt. 1995-től a Magyarok Világszövetségének elnökségi tagja.
1990-ben Bethlen Gábor-, 1995-ben Petőfi Sándor Sajtószabadság-, 1996-ban Magyar Örökség és Bocskai István-díjat, valamint Pro Urbe Budapest kitüntetést kapott. 2001-ben az I. kerület díszpolgára lett, 2002-ben a Magyar Művészeti Akadémia aranyérmét nyerte el, 2003-ban az Év Könyve díjjal, 2004-ben Magyar Művészetért elismeréssel jutalmazták. 2005-ben feleségével együtt Szent István-díjat kapott, kilencvenedik születésnapján, 2001 februárjában pedig Mádl Ferenc államfő a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével tüntette ki. 2002-ben a kiadótulajdonos Könyves sors, magyar sors című munkájában életéről, munkásságáról és az ezzel szorosan összefüggő népi mozgalom születéséről és kifejlődéséről vallott.
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.