Harminchárom magyarországi kárpitművész állítja ki reprezentatív alkotásait pénteken a marosvásárhelyi Kultúrpalotában a mintegy hetven tagot számláló Magyar Kárpitművészek Egyesületének képviseletében. A munkák között két monumentális méretű közös alkotás, az Európa fényei és a Duna-Limes című gobelin is szerepel.
2013. augusztus 19., 18:512013. augusztus 19., 18:51
2013. augusztus 19., 18:532013. augusztus 19., 18:53
Harminchárom magyarországi művész munkáit állítják ki Magyar kárpitok címmel a marosvásárhelyi Kultúrpalotában augusztus 23. és szeptember 26. között. Balogh Edit kárpitművész, a Magyar Kárpitművészek Egyesületének elnöke, a kiállítás kurátora elmondta az MTI-nek, hogy az erdélyi művészekkel már két évtizedesek a kapcsolatok. Nagy Dalma és Kozma Rozália gobelinművész például gyakran állít ki Magyarországon.
Tavaly 12 marosvásárhelyi és kolozsvári művész mutatkozhatott be a Szombathelyi Textilművészeti Triennálén, most az erdélyiek hívták vissza a magyarországi alkotókat. A kurátor – aki maga is marosvásárhelyi származású, képzőművészeti tanulmányait pedig a kolozsvári Ion Andreescu Képző- és Iparművészeti Főiskolán végezte – megjegyezte, hogy 33 gobelinművész egyéni munkáit állítják ki, de az alkotások között van két monumentális közös kárpit.
Az egyik az Európa fényei című alkotás, amelynek elkészítésében 15 művész vett részt. Témája a világűrből készült fénytérkép alapján ezüstszállal szőtt Föld és benne Európa fényei. A gobelint 2011-ben, Magyarország soros EU-elnöksége idején mutatták be Strasbourgban, az Európa Tanács épületében.
A másik közös alkotás a Duna Stratégiához kapcsolódva készült el 26 művész közreműködésével. A Duna-Limes című, kékes, zöldes faktúrájú, nagyméretű gobelinen arany színnel szőtték a folyót. A művet tavaly, a Szombathelyi Textilművészeti Triennálén mutatták be a közönségnek. Marosvásárhelyen most először állítanak ki a magyarországi művészek, akik nagy méretű, reprezentatív munkákat adta be a tárlatra. A palota négy termét fogják megtölteni a magyar kárpitok - tette hozzá Balogh Edit.
A Magyar Kárpitművészek Egyesületének 1996-os megalakulása óta fogja össze és képviseli azokat a magyarországi és a külhoni magyar kárpitművészeket, akik a 14. században Franciaországban kidolgozott és később egész Európában elterjedt gobelin kárpitszövési technika folytatói és megújítói. Az egyesület mintegy hetven tagot számlál.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!