
2009. november 06., 10:312009. november 06., 10:31
Művészettörténészként, galériatulajdonosként ritkán és csak nehezen engedhetjük meg magunknak azt a luxust, amit a muzsikusok örömzenének hívnak. Hogy kedvünkre, legkedvesebb képeinkből a magunk és persze mások örömére reprezentatív kiállítást válogassunk össze a legszebb magyar festményekből – írja Virág Judit és Törő István A 121 legszebb magyar festmény című album előszavában.
A kezdeményezés tényleg egyedülálló, hiszen számos ilyen jellegű album született már, de ez az első, amelyhez tárlat is kapcsolódik: a budapesti Virág Judit Galériában november 29-éig lehet megtekinteni a legszebb magyar festészeti alkotások jó részét. Többek között Munkácsy Mihály, Vajda Lajos, Lotz Ká-roly, Aba-Novák Miklós, Czóbel Béla, Csók István, Csontváry Kosztka Tivadar, Rippl-Rónai József és Szinyei Merse Pál képei láthatók egy helyen.
„Három éve készülünk erre a kiállításra: tíz közgyűjtemény és harminc magángyűjtő képei láthatóak itt – mondta lapunknak Virág Judit, a galéria társtulajdonosa és a tárlat társszervezője. – Nem kis munka, de sokkal nagyobb feladat volt meghatározni, melyik is legyen az a 121 alkotás, amelyikből összeáll az album és a tárlat”.
Mint mondta, kiegyensúlyozottságra törekedtek a korszakok és a stílusok tekintetében, és szempont volt az is, hogy minden festő képviselve legyen, akit a nagyközönség elvár egy ilyen válogatásban. „Ettől függetlenül ez nagyon szubjektív válogatás, de vállaljuk, hogy egy kicsit szembemegyünk a kánonnal” – tette hozzá Virág Judit.
A galéria 12 éve működik, a legfőbb bevételi forrást az évi három aukció jelenti, a köztes időszakban pedig kiállításokat szerveznek itt. Az idők során felgyülemlett kapcsolati tőkére is szükség volt ahhoz, hogy a gyűjtők és múzeumok megbízzanak bennük. „Nehéz volt összeegyeztetni, hogy melyik múzeum éppen mit tud levenni a falról, hiszen itt olyan festmények is vannak, amelyek állandó kiállításokon szerepelnek.
Egy Bernáth Aurél- képet például csak úgy tudtunk elhozni, hogy addig egy másik Bernáth-alkotást adtunk kölcsön. De megtörtént az is, hogy egy amerikai gyűjtő a saját költségén utaztatta idáig az egyik festményt” – mesélt a szervezésről Virág Judit. A tárlaton nem látható valamennyi, az albumban szereplő alkotás: néhány festmény éppen külföldi kiállításon szerepel, emellett vannak olyanok is, amelyek nem szállíthatók – például Csontváry Kosztka Tivadar Magányos cédrusa, amelyik 2,5 méter magas.
A látogatók ingyen tekinthetik meg a kiállítást, pedig a belépéskor mindjárt egy másik híres Csontváry-alkotás, az Önarckép fogadja őket, amelyet a Magyar Nemzeti Galériában csak belépő ellenében láthatnak. A szervezők önerőből finanszírozzák az amúgy költséges projektet. A képek bérleti díja és biztosítási költsége mellett az őrzésük is sokba kerül: a helyszínen három őr tartózkodik folyamatosan, egy további biztonsági őr pedig a galéria előtt egy autóból tartja szemmel az épületet, éjjel-nappal.
„A szakmában eltöltött ennyi év után szerettünk volna létrehozni valami olyat, ami pontosan azt tükrözi, amit mi a festészetről gondolunk, érzünk – mondta Virág Judit. – Annyi mindent kaptunk az elmúlt években a múzeumoktól, a gyűjtőktől, az emberektől, hogy vissza is akartunk adni belőle valamit. Ami sikerült is, hiszen nagyon sokan látogatnak minket.”
A tárlat mellett az album is kuriózumszámba megy, hiszen mindegyik festményről egy-egy ismert személyiség osztja meg a gondolatait az olvasóval: a legtöbbjük valamilyen művészeti ágat képvisel, de ott van köztük Kemény Dénes, a vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya is.
Szerző: Kiss Csaba, Budapest
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.